A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

A polgári fiúiskola A fiúiskola majálisairól kevesebb adatunk van. Ennek az iskolának az értesítőiből is kitűnik, hogy minden évben sor került rá.

180 A kevesebb adat is tanúskodik a fiúk majálisának a jelentőségéről. Világos, hogy a lányokéhoz képest nagyobb súlyú volt. A résztvevő közönség között mindig szerepelt a makói elit. Visszatérő megállapítás: „szép számmal megjelent, kiválóan intelligens közönség," (1885) a „közebéden Maros város intelligentiajának nagy része jelen volt." (1891) „Délben az értelmiség köréből sokan vettek részt a rendezett közebéden."

183 (1893) „Nagy érdekeltséget költő nyári mulatságot rendez (...) a polgári fiú-iskola tantestülete és ifjúság, melyben a szülők és városunk értelmisége részt venni siet. " ( 1889) Színhelyként a fiúk 1883-ban még a kiszombori erdőt választották,

185 de 1885ben már a Lúdvári erdőben találjuk őket.

186 A program reggel 8 órakor kezdődött. Ahogy szokás, együtt indultak a partra. Ez már egy fegyelmezettebb vonulás, s nem véletlenül írták: „impozáns volt reggel a kivonulás zászlókkal, zenekísérettel, dobszóval. " A diákok közben „éljenezték kísérő tanáraikat" s a Maros-parton, „mint kalitkából kibocsátott madársereg röpültek szét a szélrózsa minden irányába."

187 1891-ben sajátos epizódként előbb elmentek dr. Dózsa Sámuel, iskolaszéki elnökük háza elé, ahol „lelkes éljenekkel" köszöntötték a közszeretetnek örvendő embert.

188 Majd irány a Maros, ahol „az ebéd idejéig dallal, tornával s különféle játékokkal töltötték az időt."

189 A programból a torna tűnik rögtön a szemünkbe. Hosszú ideig széles körben folyt a korban polémia a tornaoktatás módjáról, a tornászás hasznosságáról. Az 1870es évektől vált a képzés részévé, s mint program, látjuk, a majálisokon is helyet követelt magának. Délben következett a közebéd. A vendégek erre az időpontra érkeztek meg. Az étkezésen a tanulók is nagy számban vettek részt, 1891-ben 104-en, 1893-ban mintegy százan. A szolgáltatások elvégzéséhez híres vendéglőst kértek föl. Az 1890-es években az ebédet többször is Búza János

190 szolgáltatta. Búza vendéglős „ugyancsak kitett magáért - olvassuk 1891-ben -, a köz ebéden résztvevőknek az előre jelzett két 1885-ben ezt olvashatjuk: „az igazgatóság 1 napot engedett ifjúsági majális szünetül, mely az erdőben szép közönség részvétele mellett jól sikerült." (A makói államikig segélyezett községi polgári fiúiskola értesítője az. 1884-1885-ki tanévről. Összeállította: MOLNÁR Albert. Makó, 1885. 6.1.) 1889-ben pedig: „A növendékek részére évenként rendeztetni szokott tavaszi kirándulás, a zöldbe f. évi június 1-én tartatott meg." (A makói államilag segélyezett községi polgári fiúiskola értesítője az 1888-1889-dik tanévről. Összeállította: MOLNÁR Albert. Makó, 1889. 32. 1.) Az iskola 1896-ban a főgimnázium indulásával megszűnt. 181 Majális. MAROS, 1885. május 24. 2.1. 182 A polgári fiúiskola majálisa... MAROS, 1891. május 28. 2.1. 183 Majális. MAROS, 1893. június 1. 4.1. 184 Nagy érdeklődést költő nyári mulatságot... MAROS, 1889. május 30. 1.1. 185 A polgári fiúiskola... MAROS, 1883. június 3. 3.1. 186 Május 18-án tartották a majálist. Majális. MAROS, 1885. május 24. 2.1. 187 Majális. MAROS, 1893. június 1. 4.1. 188 A polgári fiúiskola majálisa... MAROS, 1891. május 28. 2.1. 189 Uo. 190 Búza a 90-es évek több majálisának kedvelt vendéglőse. A fiúk 1893-as majálisán is ő volt a vendéglős. Majális. MAKÓI HÍRLAP, 1893. június 1. 4.1. 260