A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

i an melyekben tanítójukat voltak üdvözlendők május első reggelén." (1888) „Az iskolák növendék serege, zöld ágakkal virágcsokrokkal és koszorúkkal siettek a tanoda felé, hogy a szép tavasz megnyílta alkalmából azoknak, kik az ő zsenge keblükbe a tudás és erény magvait hintegetik, bemutassák (...) a hála tartozás érzetének fakadó virágait. Szerény, de kedves ajándék!"

131 (1889) „E napon emlékeznek meg a tanítványok tanítóik, illetőleg tanáraikról, földíszítvén az iskolát virágokkal, kedveskedvén az oktatóknak."

1

" (1894) Ez a népi hagyományok iskolai tükröződése és továbbélése. A nap az iskola épületében játékkal, szórakozással telt. Ha az iskola életét, a tanítást rendkívüli események zavarták meg, és az oktatás érdeke úgy kívánta, akkor május elsejét a szorgalmi időszakhoz csatolták. Ilyen eset többször előfordult. Református iskolák A legnagyobb szabású majálisa mindig a református iskoláknak volt. Nagyon sokan tanultak a református egyház által fönntartott intézményekben. Tanulóik létszáma 1895-ben már meghaladta az 1800-at,

133 így egy-egy megmozdulásuk hatalmas tömegrendezvénnyé vált. Nem véletlen tehát, hogy viszonylag részletes beszámolók maradtak majálisaikról. A református iskolák majálisainak menete a következő volt. Reggel gyülekezés a központi iskolában, majd 9 óra tájban kivonulás a Maros-partra. Előbb csak a fiúiskolák növendékeinek vonulásáról van tudomásunk, később már mindkét nembeli ifjúság fölvonult. A református majális színhelye az 1880-ban még a Lúdvári erdő,

134 később a Báló-liget lett. Itt a délelőtt a szokásos játékkal telt, majd délben következett a társas ebéd. Délután ismét játék, majd hazavonulás. Este a kint maradt fölnőttek számára táncvigalom. A látványosabb mozzanatokról szemléletes leírásokkal rendelkezünk. Az 1888-as tudósítás érinti a gyülekezést is: „A gyerekek reggel virágokkal földíszített nemzeti színű zászlókkal mentek iskolába, hol az összegyűlt szülék öröm közt várták az indulás idejét." Értékes mondat. Általában fontos, hogy a gyerekek otthonról már zászlóikkal jöttek, ami azt mutatja, jelentős mennyiségű nemzetiszínű zászló lehetett ekkor a makói lakosság birtokában. Figyelemre méltó, hogy Makón élt a szokás, mely szerint ekkor a zászlókat is virágokkal díszítették. Majd indult a menet. 1882: A „majálisra hatalmas menetben vonultak ma ki a városból a reform, elemi osztályok fiúnövendékei, száz-megszáz nemzeti zászlócskát lobogtatva kezökben, arcaikon az öröm mosolyával, bombardó

13

" dübörgés és trombita harsogás közt, kísértetve a szülők nagy tömege által."

136 1888-ból ismerjük a menet útvonalát. „A föllobogózott és virágozott menet zeneszó mellett a Hunyadi-utcán, a Széchényitéren és a Szeged- utcán keresztül, örvendő emberek csoportja közt vonult ki a 130 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1888. május 3. 4.1. 131 Május elseje... MAROS, 1889. május 2. 2.1. 132 Május 1. MAKÓI HÍRLAP, 1894. április 29. 5.1. 133 HORVÁTH i. m. 205.1. 134 Gyermek majális. MAROS, 1880. május 30. 3.1. 135 rézfúvós hangszer 136 A beszámoló még egy néprajzi vonatkozású tudósítást is megőrzött számunkra: „a fagyos Szervác kegyes volt irántok, s nem rontotta el mulatságukat" Majálisra... MAROS, 1882. május 14. 3.1. 253