A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)
Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón
Marospartra, hol a gyermekek víg dalra zendülve folytatták útjokat, míg a majális helyére értek, és ott letelepülve, mosolygó ábrázattal fogtak a falatozáshoz, ebédután pedig dalolással, többen pedig zeneszóra táncra perdülve mulattak és gyönyörködtették az összegyűlt szüléket. 5 órakor haza vonultak." 137 A kicsik táncát az álnéven író Rengey Miiandor így örökítette meg: „Mulatott nagyon az apró fiatalság. Istenem, míg ily kicsinyek a legények, mindnyájan ugyan ugrándoznak, s tornagyakorlattal kísérik megpótolni, a mit a táncmester még rajtuk el nem rontott. (...) a csárdást rendesen taktus nélkül vagy legalább egygyel előre rakják." „Irénke zokogva panaszkodik, hogy Jenőké az unokafivér egy nagy darab cukorsütemény és egy felajánlott fél koszorú füge dacára vele táncolni nem akar." Ha a gyerekeknek szerencséjük volt, tovább maradhattak: „8 óra után takarodót fújtak a kis népnek (...) sajnáltam, mikor eltávozott a kis élelmes ármádia." 138 1888-ban a református iskolák június 2-ai rendezvénye jótékony céllal jött létre. Az iskolák általában nem tűztek ki majálisaik számára külső támogatandó célt, ha volt egyáltalán jótékonykodási szándékuk, inkább saját iskoláik és tanulóik segítésére gyűjtöttek. Ez a református majális annyiban egyedülálló, hogy bevételét a református tanítóegyesület Csanád Megyei Tanítóegylet árvái javára ajánlották föl. A majálison érvényes étkezési szokásokról alkotott képünket gazdagítja, hogy ismerjük a társas ebéd hagyományos fogásait. 1888-ban báránypaprikás salátával, túrós csusza és 1 liter bor szódával volt a menü „mindössze" 1 Ft-ért. A gyermekek hazavonulása után kezdődött vigalmat egy hagyományos bál mintájára szervezték. Kezdeményezésük úttörő volt: „nálunk újdonság egy igazi zöldben való mulatság. " A zenét az idő tájt alakult cigányzenekar adta. 141 A belépő személyenként 50 kr, családoknak 1 Ft volt. A majális annyira jól sikerült, hogy 1889. május 31-én hasonló programot állítottak össze. Ekkor nem jelöltek meg jótékony célt. A költségeket a későbbiekben az egyház fedezte, 142 ami valószínűleg így volt már 1888-89-ben is. Rossz idő estére tartalék napról is gondoskodtak. 143 1899 érdekessége, hogy a kivonuláshoz a nem régen alakult gyermekzenekar szolgáltatta a zenét. 144 137 Majális. MAKÓI HÍRLAP, 1888. június 7. 4-5.1. 138 RENGEY i. m. 139 Meghívás majálisra. MAROS, 1888. május 27. 3.1. A Maros beszámolt az előkészületekről, s tudatta, hogy a református nagytiszteletű Szöllősi Antal felesége lett a majális fő védnöknője. (Gyermekek öröme. MAROS, 1888. május 31. 1. 1.) Június 7-én arról értesülünk, hogy a rendezvény kitűnően sikerült. (Gyermekek majálisa. MAROS, június 7. 1.1.) Ezen alaklommal összegyűlt tiszta hasznot Bóna János igazgató át is adta az egylet árvalapja javára. Nyilvános köszönet. MAROS, 1888. június 24. 3. 1. 140 Meghívás majálisra. MAROS, 1888. május 27. 3.1. 141 Talán az 1880-as években alakult és működött Fehér Poldi zenekaráról van szó. FELLETÁR i. m. 37.1. 142 Gyermek majális. MAROS, 1899. április 23. 6.1. 143 Majális... MAROS, 1899. május 25. 4.1. 144 Majális. MAROS, 1899. április 30. 5. 1. A 33 tagú zenekar hamar népszerűségre tett szert. Ez az a zenekar, amelyik 1899-ban a földeáki ünnepen is zenélt. Ugyanebben az évben Dessewffy Sándor püspök adományban részesíti. Miután Makón rezidenciáján meghallgatta néhány műsorszámukat, 70 Ft-ot adott céljaikra. A makói gyermek-zenekar Öröme. MAKÓI HÍRLAP, 1899. június 29. 3. 1. 254