A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

egylet vagy a szülők állták. „Ezután tánc következett, melyben a kisedek csak úgy otthon voltak, mint a verselésben."

105 „A vizsgát tánc követte, melyben szintén kitettek magukért a kisdedek. Aztán következett az uzsonna, melyen a kis társaság jó étvággyal fogyasztott."

106 A játék, szórakozás rendszerint estig tartott. A gyermekmajálisok bevétele 40 és 80 Ft között mozgott.

107 Ez figyelemre méltó, nagy szervezést és sok munkát föltételező eredmény. A rendezőkön kívül nem pénzbeli támogatást olykor mások is nyújtottak. Schwartz Miksa táncmester pl. 1892-ben ingyen átengedte tánctermét a közös szórakozás számára, Farkas Lászlóné pedig „ozsonnát" adott. Ez utóbbi, 1892-es alkalom még arra is példa, hogy az óvodások játékos délutánját a fölnőttek szórakozása folytatta. Ez növelte egy-egy óvodai majális „népszerűségét." „A kisdedek mulatságának címe alatt a nagyok is mulattak" - olvassuk a beszámolót. A fiatalok ugyanis figyelmességből az ugyanazon napra tervezett juniálisukat a jótékony nőegylet ünnepélyére való tekintettel elhalasztották, majd összebeszélve, mindenki az óvodások majálisán vett részt. A gyerekek műsorszámai után a tovább szórakozni vágyók hazamentek, „táncra öltöztek," s az esős idő dacára reggelig mulattak.

109 Miután a nőegylettől átvette az óvodák fönntartását a város, volt próbálkozás a gyermekmajálisok folytatására, de a korábbi évek hagyományait az új körülmények között már nem sikerült továbbvinni. Júliusi majális - bazár, tombola, táncvigalom 1880 A szórakozásnak és a jótékonyságnak Makó történetében ismert addigi legnagyobb szabású akciója a népkertben volt 1880. július 11-én. Ez a rendezvény a nőegyletnek hatalmas vállalkozása az óvodaépítés támogatásra. Ezzel nemcsak a társadalom érdeklődésének a középpontjába helyezte a kisdedek óvodai nevelését, de sikeres szervezése révén számottevő anyagi hasznot is hozott. Nemében az első ilyen rendezvény a városban. „Az eszme új, itt még sohanem látott, csak hallott és jótékonycélú"

110 - állapították meg róla. Újdonság volt abból a szempontból is, hogy nem a korban gyakoribb zártkörű mulatságok mintájára rendezték. Belépőt ugyan szedtek a táncvigalomra, de az előtte nyíló vásárnak meghívó jegy és díj fizetése nélkül vendége lehetett mindenki. Mintáját a következő években majd több rendezvény követi. Ilyen típusú nyári mulatságokat, majálisokat csak az értelmiség hozott létre, s miután 105 Óvodák majálisa. MAROS, 1889. június 30. 2-3.1. 106 Kisdedek majálisa. MAROS, 1888. június 28. 1.1. 107 A tiszta jövedelem 1883-ban a belvárosban 70 Ft 85 kr, az újvárosi óvodában 27 Ft 52 kr Ez volt „minden idők" legjövedelmezőbb óvodamajálisa. 1885-ben már a két óvoda közös majálisán összesen befolyt 73 Ft 70 kr, 1886-ban 47 Ft 50 kr, 1888-ban 38 Ft 30 kr, 1889-ben 50 Ft, ebből a költségekre 4 Ftot fordítottak, így a tiszta haszon 46 Ft. 1890-ben befolyt 41 Ft 81 kr, 1892-ben pedig 79 Ft 85 kr 108 A makói jótékony nőegylet... MAROS, 1892. július 3. 5.1. 109 Az óvoda majálisa. MAROS, 1892. július 3. 5. 1. Az ünnep óvodai részén jelen volt a város nőtársadalmának színe-java. Asszonyok, úrnők: Balku Gyuláné, Farkas Lászlóné, Goltner Lajosné, Horváth Illésné, Kalenda Árminné, Kemény Mihályné, özv. Tarnay Antalné, Török Imréné, Urbanecz Imréné, Vecsei Jenőné. Kisasszonyok: Balku Ilonka, Horváth Janka, Kalenda Mariska, Kemény Bella, Öhlhorn Mariska, Szabó Amália, Tarnai Alicze, Urbanecz Mariska, Urbanecz Róza. 110 Bazár, tombola, táncvigalom. MAROS, 1880. június 27. 3.1. 249