A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

majd ez a réteg nem vesz többé részt kezdeményező módon a szervezésben, meg is szűnik az efféle nyári mulatozás. A nőegylet az 1880-as ünnepély egyértelmű sikere és általános elismerést keltő fogadtatása nyomán ezután évről-évre megrendezte, csak jóval kisebb szabású körülmények között, az óvodások majálisát. A hölgyek (és urak) által szervezett program jelentős része ugyan a szabadban zajlodott, azonban már ekkor lemondtak arról, hogy a szórakozni vágyókkal a „zöldbe" vonuljanak. Az óvodai majálisok is majd mind a városban lesznek. Az 1880-as rendezvény nagy visszhangot váltotta ki. A szomszéd megyék és városok fölfigyeltek rá. „Nem pergett a dob, tárogatók nem hirdették, de tudta mégis mindenki, hogy július 11-én fogja megtartani a jótékonyság áldásos keze"

112 - írta róla a Maros. Másutt ezt olvashatjuk: „A bazár iránt mindenfelől a legnagyobb érdekeltség mutatkozik."

11 A szervezés bravúros volt. Június 22-én kezdték el, s kevesebb, mint három hét alatt a „bazár" összeállt és lezajlott. Bazárnak nevezték, mert a központi gondolata árucsarnokok fölállítása volt, melynek készletét adakozásból szándékoztak összegyűjteni, is innen remélték azt a bevételt, mely hathatósan támogathatta az új óvoda fölépítését. Az ingyenes adakozás mellett alapgondolat: az „árak csak kétszeresét képezhetik az eredeti értéknek. így aztán eleje van véve a nagyobbmérvű pumpolásnak."

114 „Olcsó volt minden, zsarolásnak se híre se hamva."

115 A mulatság egészéhez sok mindenre és mindenkire szükség volt: sátrak, díszítés, zenekar, táncterem, a már említett adományok, önkéntes segítők. Első lépésként egy szervezőbizottságot állítottak föl. Kivétel nélkül férfi tagjai voltak. Elükre Szentes Vidor közjegyző, az egylet titkára került. Tagjai voltak még: Abelesz Hermann, Eckhardt Oszkár, Farkas László, Kiss Lajos, Kossá Dezső, Kristóffy József, Lukács György, dr. Temesi Reiter Ödön, Sántha Ármin.

116 Az első szervező bizottságunk, melyet teljesen ismerünk. Fönnmaradt azoknak a hölgyeknek a neve is, akiket fölkértek a közreműködésre. Határozatuk folytán árucsarnokokat, sátrakat állítottak föl. Ezekkel kapcsolatban Reiter, Lukács, Sánta és Abelesz urakat kérték föl, hogy kövessenek el mindent a „ csín és ízlés megmentésére. " Ot sátrat szerveztek. Rendezésüket egy-egy férfira bízták. Élükön a makói társadalom valamelyik tekintélyes hölgytagja állt. Mindegyiknek volt saját női személyzete és saját színe. A közreműködők kiválasztása nem ment könnyen, hisz a mellőzöttség egyben jelezte az adott személy megbecsülését és rangját is. A sátrak belsejét a hölgyek díszítették. Kívül a sátrakat „szép, kikölcsönzött függönyök" fedték. 118 1. Szerencsesátor. Színe sötétzöld. Egyedül itt mutatkozott 111 Л bazár... MAROS, 1880. július 4. 3.1. 112 KAZINCI Lajos: Bazár, tombola, táncvigalom. MAROS, 1880. július 18. 1-3.1. 113 A bazár... MAROS, 1880. július 4. 3.1. 114 Л bazár... MAROS, 1880. július 11. 3.1. 115 KAZINCI i. m. 116 Bazár, tombola, táncvigalom. MAROS, 1880. június 27. 3.1. 117 A bazár... MAROS, 1880. július 4. 3.1. 1,8

Л bazár... MAROS, 1880. július 11. 3.1. 250