A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

A júniusi, júliusi vigasságok általában könnyebben szakadtak el a „zöldtől." 1882ben például a Polgári Olvasókör hirdette junialisát az első zenekar

74 közreműködésével már eleve a Népkertbe.

75 A Népkert ekkor ez egyetlen igazi nyári mulatóhelye a városnak. Az olvasókör folyamatosan ide szervezte későtavaszi, koranyári estélyeit. 1886ban szintén a „Népkert" helyiségébe hívta juliálisra, azaz „érdekes, változatos és mulattató bevezetéssel: népünnepélylyel" egybekötött táncra vendégeit a kör.

76 1885. május l-jén már működött a 300 fő befogadására alkalmas „Nemzeti Szálló" „kertté átalakított, szép udvari" mulató helye.

77 Ezzel bővült a városi majálisozas lehetősége. A kínálathoz tarozott még a Sörcsarnok kerthelyisége és a Színházkert. A 90-es években nagyon népszerű lett az „Otthon" kávéház kertje, a századfordulón pedig a Korona Szálló. Az ezekben rendezett nyári mulatságokat már gyakran nem is majálisnak nevezték a szervezők: „Pünkösd másodnapján a gazdasági egyesület a Sörcsarnok helyiségében, a makói dalárda a Nemzeti szálloda udvarán rendeznek táncestélyt. "

7 (1889) A Korona népszerűségét növelte, hogy 1899-től „acetelinnel" világították ki a kertet, a zenekar számára pedig külön pavilont építettek. A városban tartott összejövetel gyakorlatias döntés eredménye, hisz megszabadultak a szúnyogoktól, a májusi esték hidegeitől, az időjárás kiszámíthatatlanságától. Ezek sokszor valóban a kényelmetlenség forrásaivá lettek. „Mikor kivilágították a tánc helyiségét, ezer meg ezer szúnyog jött el a Maros partról itt fényben élvezni és meghalni."

8 -olvassuk 1882-ben. A városi táncos összejöveteleket külön alkalmakként kezelték, bár az is előfordult, hogy majálisnak nevezték. Megrendezésükhöz nem volt szükség egy Marosparton tartott előzetes zöldbeli szórakozásra, de akár annak folytatásaként szerepelhettek. Több százan jöttek össze ezekre a „kertekben" is. Műsorral főként a dalárda lépett föl.

82 Általában megjegyezhetjük, hogy Makón a majálisok időszaka a Marospart mellet számos szórakozási alkalmat kínált: tánc, fölolvasások, vacsorák, teke, színházi előadások, koncertek stb. A majálisoknak eme folyamatosan alakuló rendjébe elemi erővel robbant bele Makón is a 90-es években a munkások új, politikai tartalommal telített május elsejéje. Az ünnep hatalmi harc tárgyává vált, ami alapjaiban formálta át elődeinknek a május 74 Makó vezető cigányzenekara. Prímása Puka Jancsi volt. FELLETÁR i. m. 26.1. 75 A maian „polgári olvasó kör"... MAROS, 1882. június 25. 3.1. 76 Beküldetett. MAROS, 1886. június 27. 3. 1. Nagyszerűen sikerült halestélyt... MAROS, 1885. május 3. 3. 1. A „nyári mulató udvari helyisége vasárnap, május hó 1-én délután megfelelő ünnepélyességgel fog megnyittatni." Mulató-kert megnyitása. MAROS, 1887. május 1.3.1. 78 1889. június 10. 79 Nyári mulatságok. MAROS, 1889. június 6. 2.1. 80 A Korona kert. MAKÓI HÍRLAP, 1899. május 7. 6.1. 81 RENGEY Miiandor: Majáiisi karcolatok. MAROS, 1882. június 4. 1.1. 82 1885. május 31-én este 8 órától tartott pl. a dalárda a „Népkert helyiségében" dal és táncestélyt készítendő zászlajának javára. Programja: „1. »Tavasz dal« Beethoven L.-től. 2. Új »Királydal« Liszt F.-től. 3. »Hej! de hogy is ne szeretném« népdal Bognár l.-től. 4. »Dalár induló« Zsaskovszky E.től."( Hangversenynyel összekötött táncestélyt... MAROS, 1885. május 24. 2. 1.; A makói dalárda... MAROS, 1885. május 31.) Június 7-én ismét a dalárda föllépésével volt táncestély a nyári színkörben hasonló programmal. A makói dalárda... MAROS, 1885. június 7. 3.1. 246