A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Orbán Imre: Majálisok, májusi szokások a 19. század végi és a 20. század eleji Makón

elsejéről alkotott képét. A karhatalom megjelenése, a tiltott fölvonulások, összecsapások a hajdan legszebb ünnepének tartott nap nimbuszát igencsak megtépázták. Az óvodák gyermekmajálisai A Makói Jótékony Nőegylet 1879-ben alakult. Egyik fő tevékenységi területe kisdedóvók létrehozás és azok fönntartása volt.

83 Első óvodáját az egylet már alakulásának évében, június l-jén megnyitotta,

84 a másik 1882. június 26-ától az újvárosi Szent László téren működött.

85 Az egylet föladatának kiválóan megfelelt. Odaadóan gondoskodott óvodái működtetéséről 1894-ig, amikor is azokat a város átvette. Az egylet minden alkalmat megragadott, hogy szimpátiát keltsen a kisgyermekek iránt, és mennél nagyobb anyagi erőket mozdítson meg intézményei érdekében. A helyi elitet sikerült is megnyernie, melynek tagjai akcióikba aktívan bekapcsolódtak. Az adakozók sorában szinte minden „úri" hölgy neve fölbukkant - „az érdeklődő felnőttek leginkább a szépnemből kerültek" kf -, de számosan akadtak a férfiak, a közélet és az egyházak vezetői közül, akik segítették a kisdedóvókat. Az óvodások nyilvános szereplésére az egyik legmegfelelőbb színtér, a minden évben megrendezett majális volt. Egy-egy alkalmon két-háromszázan jelenhettek meg.

87 A munka elkötelezett vezetője és élharcosa Eckhardt Vilmosné, az egylet elnöknője, aki munkájában mindig számíthatott az egylet tagságára és a városra.

8 Az óvodai majálisokat a városban szervezték. A kicsik nem bírtak volna a Maros-partra kivonulni, majd az ott eltöltött mozgalmas nap után ismét gyalog az óvodákhoz visszatérni. Kellemetlen idő esetén pedig egy szilárd kőépület védelmére szükség lehetett. A sort 1880-ban egy hatalmas rendezvény, az ún. bazár nyitotta. Bemutatására alább kerül sor. Ennek folytatásaként 1881-ben az egyetlen működő óvoda 86 növendékének majálisa június 25-én a népkertben volt.

89 A második kisdedóvó megnyitása után a nőegylet előbb azzal próbálkozott, hogy külön rendezi meg az intézmények ünnepeit - így nagyobb jövedelemre lehetett számítani -, de az elképzelés nem hozott sikert. A belvárosi rendezvény megfelelő volt, az óvoda épületében rendezett külvárosi majális azonban „nem nagy számú közönség részvétele mellett" zajlott.

90 Ezután „a mindkét óvodabeli gyermekek részére"

91 ezek az ünnepek közösek voltak. 83 A makói jótékony-nőegylet... MAROS, 1879. május 4. 3.1. 84 Л kisdedóvoda megnyitása. MAROS, 1879. június 8. 1.1. 85 A jótékony nőegylet által... MAROS, 1882. június 25. 2. 1. Hivatkozik rá TÓTH Ferenc: Oktatás. (In Makó története 1849-től 1920-ig. Makó város Monográfiája 5. Szerk.: Uő. Makó, 2002.) 355.1. 86 Majális. MAROS, 1890. június 15. 3.1. 87 A beléptidíjak alapján 1883-ban a belvárosi óvoda majálisán 215 fizetővendég volt és a gyerekek. 1886ban kb. 120-an vettek belépőt, 1888-ban több mint százan. 88 1889-ben alelnöknők: özv. Barna Zsigmondné és Rácz Jánosné. választmányi tagok: özv. Kovács Józsefné, Török Imréné, özv. Oelhorn Gyuláné, Eckhardt Oszkárné. 89 A kisdedóvoda... MAROS, 1881. június 19. 3.1. 90 A külön rendezett majális - úgy tűnik - valóban több bevételt hozott. Persze az is lehet, hogy csak az esemény újdonsága miatt adakoztak többen. Összesen 98 Ft 37 kr! A makói jótékony... MAROS, 1883. június 17. 2-3.1.; Az újvárosi óvoda... MAROS, 1883. június 24. 3.1. 91 A makói jótékony nőegylet... MAROS, 1884. június 31. 3.1. 247