A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása I.

Gyermekáldás és biztosítása A hagyományos fölfogás szerint úgy illett, hogy házasságkötés után egy évre szülessék meg az első gyerek. Nem tisztösségös asszony, akinek égy évre nincsen gyeröke. Templomból hazaérkezéskor magokkal (búza, rozs, köles) megszórják, menyasszony ölébe gyereket ültetnek; jókívánságok hangzanak el, utalással a szapo­raságra (csicsóka, nyúl, kotlós). A 9 hónap előtt született gyereket kötő alatt hozta, az előbb jött gyerek: vadalma, nem a mi kötőnkbe van. 114 Az idő előtt, házasság előtti kapcsolatból született gyereket nevezték tréfásan koraszülöttnek, megjegyezve, hogy a szerelömgyerökök szép gyerökök szoktak lönni. Az első gyerök nincs időhön kötve, az születhet fél évre is, mög két évre is. Köv Ëgy évre igencsak meggyüttek Pátfal­ván a babák, ez szinte kötelező volt. Ha viszont hamarabb lett: nagy szégyen. Ha házasság után egy évre még nem volt gyermekük, mindig az asszonyban keresték a hibát. A bátrabbja ennek ellentétét avval bizonyította, hogy más férfivel (szomszéd, béres, stb.) teremtett kapcsolatot. Ezért nem ítélték el nagyon, férje hallgatott, a férj szülei örültek az onokának, főleg ha fiú lett. Ha nem volt gyermekük, viszont a férj­nek más asszonytól (pl. szolgáló) volt gyereke, evvel bizonyította, hogy nem őbenne van a hiba. De ez zabigyerek lett, anyja nevére írva, aki valamilyen végkielégítést (kis föld, tehén) kapott. 116 Apf (Ez a méltányos emberi gesztuson túl talán a matrilineáris öröklés maradványának is tartható?) Zabigyerök akit más férfitól szereztek kikapós asszonyok. Vakarcs a családban legutoljára született gyerek. (NB. vakarcs: kenyér­sütéskor a teknő faláról összekapart tészta, ezt hosszúkásra formázva megsütötték, majd gyerekeknek szétosztották.) 17 Köv Gyereknek lenni kellett, hogy ne a rokonság örökölje a vagyont. Ha lány vót az első gyerek, akkó' lefelé át az óra mindenkinek; kis hugyos... Ha fiú született, nagy volt az öröm, mert a család neve megmarad. Első fiút rendszerint apja nevére keresz­telték. 118 Az év elejére, első felére eső születést tartották legjobbnak, szólás: Nyári menyasszony, téli kiskutya egy se' jó. (A télen született kiskutyát nem tartották meg!) Evvel összefüggő hencegés: meggyérési legény vagyok. 119 Kö\ Első gyereknek gyakran mondták tréfás-gúnyosán, ha már anyja láthatóan újra állapotos volt: - Maj" lekerűsz te mán apócrú'! 120 Apf Meddőség okának valamilyen méhbajt tartottak, volt olyan is, akinek soha nem volt havi vérzése. 121 Apf Születésszabályozás Megelőzésre használt módszerek: hosszú ideig szoptatás (1 év után is); közösü­lés után az asszony kimosakodik (később: irrigator), kimozogja, kiköhögi a magvat; 114 Markos 1986, 11-13. ,15 PánczélEA20 495,2-3. 116 Szigeti EA 21 921, 1,3-4 (ak. sz. 1910) 117 PánczélEA 20 495,3. 1,8 Szigeti EA 21 921, 8. 119 Pánczél EA 20 495, 3. 120 Szigeti EA 21 921, 9. 121 Szigeti EA 21 921, 13. 179

Next

/
Thumbnails
Contents