A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása I.

Szél kórnemző szerepére utal a szél érte, szélgörcs kifejezés, a felfúvódott marha, és a kisgyerek óvása a széltől, nehogy jóllakjon széllel. A világjáró szél szerepel egy magyarcsanádi szemverés elleni szövegben (vö. népmesék hasonló alakjával!). 8 A ló meg van nyilallva szóhasználat a reális kórok (elevenbe patkolás) mellett esetleg utalhat nyíllal történő betegségokozásra is.

79

Apf Testnedvek megváltozása is okozhat betegséget; epe fölszaporodása, rossz vér (ízületi betegségek, magas vérnyomás, menstruatio), fekete vér, csúnyaság, kelevény. Ezeken kívül erőltetés, kihűlés, mértéktelen evés-ivás, rossz víz, étrendi hiba (gilva), (tabu) tilalmak megsértése (pl. ebagos, összenőtt gyümölcs fogyasztása) lehetnek valamilyen betegség vagy kóros állapot előidézői. Védekező eufemizmusra nem sok példát találunk: az egyik szövegben a beteg szemölcseit vendégjeimnek nevezte. Ide tartozik az ártó hatalmasságok rosszak, átkozottak néven említése. (A saját nevén említés ui. megidézés lenne, holott éppen ennek ellenkezője kívánatos!) SZÜLETÉSTŐL A HALÁLIG Teremtéstörténetek Éva Ádám oldalbordájából teremtetett. Ádám háromszor (!) visszaviszi az Úristennek: - Nem kell nekem ez, mert sokat parancsol. - Kell az neked, mert nem tudsz nélküle élni.

8í

'Cspal Igen érdekes az a kiszombori „teremtéstörténet" is, mely szerint Szent György napján égzengéskor kertben elszórt marok földből kapor lesz.

81 Kz Forrásaink közül magasan kiemelkedik Markos Gyöngyi: A születés hagyományai Makón с munkája. Ebben a fejezetben jórészt az ő beosztása szerint haladok, az ő makai adataira hivatkozva, helyiekkel ill. Makó környékiekkel kiegészítve azokat. Nagy értéke, hogy a közölt szokásokat-hiedelmeket az elbeszélő generációja alapján igyekszik az idővonalon elhelyezni (1910-1930-as évek) és nem erőlteti sem a divatos „korszakolást", sem valamilyen archaikus-ősi hiedelem-szokásvilág rekonstruálását. Nem törekszik valamilyen egységes szokás-hiedelemvilág felvázolására sem, ahol lehet, közli az eltérő, olykor egymásnak ellentmondó variánsokat is. Ezeket ő a paraszti-polgári átmenet különböző szakaszaiból származó emlékeknek tekinti. Talán itt említenék egy kiegészítő föltevést: nem tételezhető föl, hogy az egy témára vonatkozó adatok olykor jelentős különbségeit településtörténeti okok is előidézhették? Nevezetesen a hódoltság után számos helyről települt/telepített lakosok magukkal hozott, különféle hagyományaival, szokásaival? (Ezt esetenként a közlők felekezeti különbsége is jelzi!) A volt hódoltsági területen valószínűleg nagyon sok helyen, szinte mindenütt találkoznánk evvel a jelenséggel, ha a hagyományok a szerzőéhez hasonló alapossággal fel lennének tárva. 8 Polner 1985 a, 12. 9 vö. L. Honko: Krankheitsprojektile. FFC 178. Helsinki, 1959. 0 Nagy D.EA 6342, 1.(1953) 1 Tóth EA 18 848, 10/49. 175