A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása I.

nyergeli, kantározza, lovagolja, szemébe néz, szájon csapdossa, a „kollégák" névsora, „zászlótartó" - mind-mind országosan ismert sablonok, melyek elhívése a bírákat is minősíti. Állítólagos felvilágosultságukra mi sem jellemzőbb, hogy jogi alapként 1756-ban (!) Szent István törvénykönyvére és a Praxis Criminalism (mely elfogadja és a társadalomra káros volta miatt büntetendőnek tartja a boszorkányságot) hivatkoznak. A pörök keletkezését, lélektani kibontakozását jól jellemezték a makai főbíró és tanács: „sok szó kiadván magát, a szó után gyanússág, az után inquisitio, inquisitio után sok rendbéli fassiók kihozták, hogy épen ördöngös és bűbájos asszonyi személyek közül való volna".

56 Az 1757. évben egyik tanú arról vall, hogy „...a templomban is sokszor a kezénél fogva húzza Tarpainé [a boszorkánysággal vádolt], de egy ősz ember nem engedi őt kihúzni"

57

. (Az ősz, öreg ember Szeged környéki hiedelmekből, népmesékből is ismert, segítő hatalmasság). Formája, elnevezése. Kutya képében öregasszony feji a tehenet (nyakában kabak-edény), ill. ijesztgeti éjjel az alvókat (1. állatok betegségei, ló). Öregember éjjel disznó képében ijesztgeti az embereket. Fiatalember meglesi, hátára ül, bal kézzel üti, az öregember megbetegszik és meghal.

58

M Csak gonosz dolgokat csináltak, többségük nő volt, de voltak férfiak is. Fekete macska, kutya, ritkában fehér vagy szürke ló képében jelentek meg (ez utóbbiak lehettek hazajáró halottak is). Leggyakrabban éjszaka ráül valakinek a mellkasára és nyomja: az nem kap levegőt, nem tud beszélni, úgy csinál, mint a macska: nyervog.

59

\pt Harminc évvel ezelőtt (1962. évi leírás) gyakran lehetett hallani ló, kutya, macska vagy béka képibe járó boszorkányról. A kovács éjfélkor az utcán csatangoló ló nyakába fokhagymakoszorút vet, kötőfékét gatyamadzag hurokkal megerősíti, utána olyan kutyát vezet, aki anyja első kölyke volt, a lovat megpatkolják. A boszorkánynak másnap keze-lába fáj.

60

Cspal (Itt megjelenik a mitikus hatalommal rendelkező kovács alakja, a közösség védője, aki biztosítja és ellenőrzi a hagyományos rendet.) Szent György napján, napfeljött előtt a csordajáráson anyaszült meztelen anya és leánya Szedem a hasznot - mondogatása közben mennek, a szélső házban lakó ember meglátja őket és ostorral mindkettőt jól elveri, azok egy szót se szótak.

61

Apf Az 1920-as években Nagy Kata idős asszonyt háta mögött babonás Katának hívták, föltételezték, hogy rontani is tud.

62

Cspal Ha pólyásgyerek nem tud aludni, hitük szerint arra utal, hogy boszorkányok járnak odakint. Kz Büjti boszorkányok cserélik el a kereszteletlen csecsemőt Makón

64

, míg Apátfalván a rossz ellen kell védeni, nehogy kicserélje.

65 Amíg a kisgyereket meg nem keresztelik, hathetes koráig mindig égett éjjel-nappal a lámpa, hogy ki ne cseréljék. Mert Árva 1927, 7, én emeltem ki, GT. Folytatólagos akták: Komáromy 1910, 660-665. U.o. 17. Tóth EA 18 848, 18. Kiss, Vörös 2002, 19. Asztalos EA 14 001,10-11. Polner 1985 a, 24. Asztalos EA 14 001,7. Polner 1995, 54. Polner 1995,44. Szigeti EA 21 921, 28, 47 A Somogy vm.-i Nagyberkiben a boszorkányt a böjti széllel vitetik a pokolba (Pócs 1986 II. XVII. 13.1-2.) 173