A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Grynaeus Tamás: Makó és környéke hagyományos orvoslása I.

Ha bal lábbal kelsz, rossz napod lesz. Pénteken, április elsején, sőt egész áprilisban született gyerek nem lesz szerencsés életű.

53

Apf Hosszú életű lesz, ha a hüvelykujj felőli első tenyérvonala hosszú.

54 Ezek a szokások és hiedelmek fenyegetettség-érzés miatti állandó védekezőelhárító, készenléti állapotot, folytonos félelmet jeleznek: ebben éltek. Ezért a sok egészségvarázsló, egészséget biztosító, megelőző mágikus eljárás. (Meglepően sok a negatív kondicionálás miatt nem veszélytelen! - haláljósló eljárás is.) BAJMEGÁLLAPÍTÁS A hagyományos orvoslásban a baj megállapítása (diagnosztika) és kezelése, gyógyítása (therápia) nem mindig válik szét élesen. Ez a gyógyító személyek feladata, akik családban, szomszédság körében vagy nagyobb közösségben ismertek lévén végzik munkájukat. Első lépés a betegség okának kiderítése (aetiologia). KÓROKOZÓK, KÓROKOK Élőlénynek képzelt, megszemélyesített kórokozókra utalnak bizonyos szólások, szófordulatok: möglepi (kilis, gilva); jön; betegséget rólam elűzi (rüh); elállja (csömör); erre jár (állatorvoslás). Állatalakú betegségokozó képzete rejlik a dög, (dög)vész, féreg, férög (szemölcs: eleven fejjel, hótt féröggel; disznó, baromfi) kifejezések mögött. Betegség-okozóra utaló kérdés: mi leli, mi lelte? (szemölcs, tyúksegg) ill. kifejezés: hideg/e//, leljen ki a hideg! így él a fene is az apátfalvi szólásokban: egyen meg a fene; hogy a fene vigye el; vigyen el a fene innen; majd megeszi a fene érte; a fene reszeli utána; nagy feneevésben van (vágyakozás, szenvedély).

55 Apf Emlegetik a rossz szellemeket (Boldogasszony ágya), a rosszakat, átkozottakat, sátánt, ördögasszonyt (szemébe esett valami - a ráolvasó szövegből egyértelmű az ördögasszony - Boldogasszony antinómia), gonoszt (keresztelő, avató). Kórokozóként szerepelhetnek bizonyos állatok is: szabadban alvó nyitott száján belémászó kígyó bajt okozhat, a torokgyík már inkább csak halvány analógiás kapcsolat. Az „állatok az emberben" képzetkörbe tartozik a giliszta, az önálló élőlénynek elképzelt gyomor, mely ha hugyozik, panaszt okoz (gyomorfájás, gyomorsav túltengés). Boszorkány A kisszámú, Árva János közölte csanád megyei boszorkánypörnek (1728, 1734, 1757) néhány jellegzetes vonása van. A „boszorkányok" nem helybéliek, máshonnan már elüldözött személyek, bábák, javasasszonyok. Korábbi működési területük hatóságai (Szeged, Szentes) erőteljesen befolyásolják a helybéli illetékeseket. (Csak a bírák, a vádlók és a tanúk helybéliek). A „boszorkányokkal" kapcsolatos szidalmak, fenyegetések, sőt átkok mögött valós betegségek, kórformák vannak. A többi terhükre írt jelenség: észrevétlenül jelen tud lenni, be tud menni bárhová, áldozatát lóvá teszi, Tóth EA 18 848, 9. Szigeti EA 21 921, 30. MFM NA 615 -76, 4. Szigeti EA 18 331, 13. 172