A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

Fodor Ferenc: Egy kiskunhalasi kertészcsalád története

Bent járt a városi piacon és látta, hogy egy asszony egy kosár zöldpaprikából annyit árult, amit akkoriban két mázsa rozsért adtak. Elhatározta, hogy kertészkedni fog. A következő tavaszon kutat ásott az egyik laposban és ötven öl paprikát ültetett. A paprika szépen fizetett és a hatodik esztendőben már fel tudtuk építeni ezt a tanyát. Volt két lovam, meg tehenem, disznóm is. A piacon akkor publikálták, hogy a város kedvezményes gyümölcsfákat oszt. írattam ezer darabot, de a városházán szóba sem akartak velem állni.... Mégis kaptam pár száz darabot, azzal kezdtem a gyümöl­csös telepítését. Most már 7 holdon 3000 termő fám van... Tallér Vendelnek a homokkal való hősi harca azért járt győzelemmel, mert be­látta, hogy a homokon víz nélkül nincsen élet... Katona korában látott valahol öntöző­szerkezetet. Harminc méter hosszú, tíz méter széles, mély vízgyűjtő medencét ásott, s a paprikaföldet úgy kubikolta, hogy esésük legyen. Agyag és cementcsatornát épített a veteményföldekre, azokon fut végig a víz a veteményekre. Hatvan mázsa zöldborsót adott el tavaly a gyümölcsfák közötti területről és 100 mázsa uborkát, 80 mázsa tököt vitt a vásárcsarnokba napi 20-25 kosár zöldpaprika mellett... A 12 holdon 1921-ben három szöcskő is éhen döglött volna, s ma Tallérék családján kívül négy, éves, csalá­dos, konvenciós cseléd találja meg az évi kenyerét...Vagyis jóval több embernek ad kenyeret, mint sok 200-300 holdas gazda.,, 6 Ez a látványos siker tehát nagy föltűnést keltett. A sikeres vállalkozó - ahogyan ma neveznénk - nem feledkezett meg első házasságából született két gyermekéről sem, egy-egy hold szőlőt vett nekik egy-egy kis tanyával. Állítólag 16 oklevelet ka­pott, de legbüszkébb a József főhercegtől kapott oklevélre volt. „Azt mondta az én párom: - «Kisgyerök voltam, de úgy szerettem volna a piros szőnyeget megsimítani. Olyan különleges öltözetű férfiak gurították a szőnyeget, hogy az az úr azon bejöjjön.« Azt a két percöt, hogy az oklevelet átadja apósomnak. A Jó­zseffőherceg oklevelét azt úgy őrizte apósom, hogy mikor nálunk lakott is, azt mesze­léskor nem volt szabad megfogni, azt csak ő vehette le a falról, lepedőbe csavarta, párnák közé tette. Nem tudjuk hol lehetnek. " A sors azonban ismét közbeszólt. 1939-ben második felesége is megbetegedett és meghalt. A következő évben Lajos fiát besorozták katonának, aki csak 1943. szeptember 26-án szerelt le. 1943. október 9-én Tallér Lajos megnősült, felesége Pató Irén (adatközlőnk) lett. 7 A fiatal pár folytatta a gazdálkodást. Tallér Vendel - nem túl távol - vett magának egy másik tanyát, és abbahagyta a gazdálkodást. (5. kép) Tallér Vendel az oroszok bejövetele után minden vagyonát a fiára íratta, eladta a nemrég vásárolt tanyáját és Halason, a Budai Nagy Antal utcában vett magának házat. Ide költözött harmadik feleségével, kit - fiatal kora ellenére - közvetlen második felesége halála után vett feleségül. Ebből a házasságból is született egy leány, de a fiatalasszony 1960-ban elhagyta a már idős Tallér Vendelt. 1960-ban Tallér Lajost is bekényszerítették a téeszbe, saját birtokukat csak részes művelésben használhatták. A 6 Magyar Nemzet, 1939. április 15. 7 Itt szeretnék köszönetet mondani adatközlőnknek, Tallér Lajosné Pató Irénnek, valamint Szakái Aurél­nak, a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatójának és Simon Andrásnak az anyag gyűjtésében nyújtott segítségükért. 133

Next

/
Thumbnails
Contents