A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

N. Szabó Magdolna: Bálint Sándor tárgy- és dokumentumgyűjteményéről és az emlékkiállításról a centenárium ürügyén

mutat jelentős átfedést a Bálint Sándor-i anyaggal. Az utóbbiról képet adó tanulmány ugyanakkor megjegyzi, hogy a Néprajzi Múzeumban a népi vallásosságában betöltött szerepéhez képest épp a szegedi nagytáj és búcsújáró körzetei gyéren vannak képviselve.

12 Ezt az űrt pótolja a szegedi múzeumban őrzött Bálint Sándor hagyaték. „A legszögedibb szögedi" с emlékkiállítás

13 Joggal mondhatjuk, hogy a korábbi, kisebb évfordulós megemlékezések, - pl. halálának 10 éves jubileumára a hagyatékából rendezett tárlat - után ez az esemény jelenti a hagyaték számára az igazi nyilvános bemutatást. Gondolunk itt a legjelentősebb gyűjteményi darabok restaurálására

14

, a kiállítás méreteire és a rendezvény ünnepélyes kereteire. Ily módon először kerültek a nagyközönség elé hagyatékának becses darabjai. A néprajzi gyűjteményben található emlékanyag „nyilvánosságra hozatalát" tovább segítette a kiállításra elkészült múzeumi kiadvány is.

15 Az értékes gyűjteményről fentebb felvázolt áttekintés is érzékelteti a rendelkezésre álló források kereteit a kiállítás megtervezéséhez. E fejezetben a kiállítás koncepciójáról szólunk az egyes tárgyak, tárgycsoportok kiemelésével, azok elhelyezésével, a tablók, tárlók és enteriőrök bemutatásával. Ugyanitt ismertetjük az emlékkiállítással szándékoltan egy térben helyet foglaló, Lantos Miklós pécsi fotóművész színes tárlatát, aki felvételein a dunántúli szakrális építészeti emlékekeit, tereit örökítette meg. A tudományos élet meghatározó egyéniségeiről szóló jubileumi emlékkiállítások rendezésekor a kiállítás jellege nagyban meghatározza a reprezentálásra szánt adatok, dokumentumok, tárgyak kiválasztásának szempontjait. A kiállításnak szinte kötelező linearitást kell követnie: az életpálya évszámokkal és életszakaszokkal leírható eseményeit, az életmű kiteljesedésének fokozatosságát, majd pedig kézzelfogható eredményeit bemutató témaköröket. A kronologikus rend íve után külön hangsúlyt kap a gyűjtő és gyűjteménye bemutatása, amely alig választható el a Bálint Sándor egykori otthonának fontos részletét felidéző, kedvelt tárgyait befogadó enteriőrtől. A kiállítás a múzeum egyik legnagyobb és legvilágosabb terét tölti be. A 10 x 15 m-es terem mintegy kétharmadát foglalják el az életművet és gyűjteményt bemutató fejezetek, a további egyharmadnyi területen az impozáns, akár önállóan is megélő fotótárlat kapott helyet. Az uralkodó régi, klasszikus installációs eszközök a századfordulón készült múzeumi bútorokkal a 20. sz. első felének tudományos környezetét idézik. A paravánokra zöld háttérrel kiemelt, informatív, szöveges-képes tablók kerültek. Ezek a paravál2

SzacsvayÉ. 2002. 416. 13 Az 1979-ben készült portréfilm címe is ez, mellyel Trogmayer Ottó nyugalmazott múzeumigazgató, a film egykori riportere tisztelte meg Bálint Sándort, s a tömör és találó jelző hamar bevonult a köztudatba, joggal. Rónai Béla, egykori barátja tévesen állítja visszaemlékezésében, hogy Scheiber Sándor tudós főrabbi ragasztotta volna rá. Rónai, 2001. 41. 14 A festmények helyreállítása Szabó Tamás restaurátor érdeme. Köszönet illeti továbbá Pál Lászlót, Katkóné Bagi Évát, Vidovics Terézt és Dobó Bernadettet restaurátori munkájukért. 15 „A legszögedibb szögedi" ... 2004. 12