A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 5. (Szeged, 2005)

N. Szabó Magdolna: Bálint Sándor tárgy- és dokumentumgyűjteményéről és az emlékkiállításról a centenárium ürügyén

A kedvelt néprajzi jellegű tárgyak, kisebb bútorok, fazekas termékek, hímes tojások, türelemüvegek, viaszszobrok, üvegképek, búcsús emlékek, votív tárgyak, offerek mellett jelen vannak a képzőművészeti alkotások is. Barokktól a modernig, naivtól a magas művészetiig mind az emberi lélek önkifejezése. A keresztény kultusz teremtette változatos ábrázolásmódok iránti érzékenységéről, művészetek iránti fogékonyságáról adnak számot. Tízezres nagyságrendű a kézi- és gépírásos lapok száma. A mennyiségi mutatók sejtetik az anyag monumentalitását, bár számadatokkal aligha kifejezhető a dokumentumgyűjtemény valódi értéke. A kéziratok egy részét szintén maga Bálint Sándor rendezte a már lezárt vagy éppen aktuális kutatásainak megfelelően, ugyanakkor történtek kiemelések a múzeumi gondozás ideje alatt is. A levéltári dobozokban elhelyezett, általában témacsoportokra bontott vagy az életmű egyes részei alapján egyértelműen elkülöníthető, címekkel ellátott dossziék tartalommutatóik alapján viszonylag jól áttekinthetők. Ezek között találhatók az életrajzi vonatkozású dokumentumok, fényképek, okiratok, de köztük kell keresni a kutatócédulákat, újságkivágásokat, tanulmánytöredékeket is. Ily módon százhetven doboz fogja egybe ezt a tekintélyes méretű, formailag és műfajilag rendkívül heterogén, levéltári jellegű anyagot. Ebből húszat személyes levelezése tölt meg. A kéziratok tüzetes áttekintésével, alapos filológiai munkával meg lehetne állapítani a megjelent munkák és a kiadatlan kéziratok arányát. Elkülöníthetővé válnának a gyűjtő- feljegyzések, és a technikai másolóberendezések híján elvégzett, elvégeztetett szakirodalmi átiratok és jegyzetelések. Meghatározhatóvá tenné az egész anyag időbeli, földrajzi, illetve felekezeti megoszlását, az egyházi és magánhasználatú tárgyak arányát. Mindez a jövő szakmai muzeológiai, illetve tudományos kutatói feladata. Felmerül ugyanakkor a kérdés az ilyen heterogén összetételű hagyatékok kezelésénél, hogy mely szempontok kerüljenek előtérbe a végleges rendszerezés során: az eredeti állapot konzerválása járhatatlan út, nem ismerve bizonyosan az őket létrehozó eredeti szándékot, rendszerző elvet. S ott van a szakszerűség elengedhetetlen elvi és gyakorlati kérdése, illetve a hagyatékot forrásként használók, tudományos munkát végzők számára fontos kutathatósági szempont is. ' A szinte egymásra utalt kérdések megválaszolása mellett elodázhatatlan a felbecsülhetetlen értékű szakrális tárgygyűjtemény további strukturálása, az egyes dokumentum- és tárgytípusok más-más igényt támasztó tárolásának kérdése. A hagyaték értéke kétségbevonhatatlan. Magyarország nem kifejezetten vallási gyűjteményre szakosodott múzeumaiban igen kevés a hasonló kvalitásokkal rendelkező kollekció. A balassagyarmati Palóc Múzeum, az esztergomi Keresztény Múzeum egyes részei, illetve a Néprajzi Múzeum Egyházi Gyűjteményének összetétele 11 Az utóbbi másfél évben főként a szegedi egyetem néprajzszakos hallgatói folyamatosan végeznek feldolgozó munkát Barna Gábor tanszékvezető útmutatásaival, elsősorban a vallásos témájú nyomtatványok rendszerezése terén. A jubileumnak is köszönhetően megszaporodtak a múzeumok, intézmények tárgykölcsönzési igényei (pl. Budapesti Történeti Múzeum, Szeged-Alsóvárosi Plébánia, Szegedi Tudományegyetem Könyvtára, Karolina Iskola). Több kutató jelent meg adatgyűjtés céljából, vagy egy-egy emlékező kötet kiadása kapcsán (pl. Csapody Miklós, Serfőző Szabolcs, Lantosné Imre Mária, Vass Erika) 11