A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Kerekes Ibolya: Egy tápairéti tanya és lakói a 20. században

- szót ragasztottak a nevéhez. Ezt a ragadványnevet, a könnyebb megkülönböztetést segítve gyermekei és leszármazottai viselték tovább.

9 A Palika ragadványnév keletkezéséről nagyanyám, Kószó Palika Ilona testvére, Tóni bácsi így mesélt: „ Úgy történt ez, hogy a 800-as években Tápén kolera vót. És a falunak a nagy része möghalt. Akkó mostan ebbül a családbul ez az égy gyerök maradt mög. ... Aztán azé lőttünk Palikák is, hogy ászt a gyerököt, tudod, később dédölgették, hogy Palikám, Palikám, gyere Palikám. No, így lőttünk mi Palikák. " Kószó Palika Ferenc (1884-1956) kilencéves volt, amikor édesapja, Kószó Imre meghalt.

11 Édesanyja, Biacsi Anna, egyedül nevelte tovább az öt gyermeket. A földművelésre nagybátyja, Kószó Menyhért tanította. Később, egyetlen fiúként, ő vette át az apai és anyai örökségből származó földek művelését. 1907. január 28-án vette feleségül Molnár Tútor Rozáliát (1888-1956).

12 Nősülése után a mai Rév utcában előbb apósáékkal élt, majd nem messze, szintén a Rév utcában vett saját házat. „Az is tápai lány vót, akit elvött. Azok ott laktak a Bodó kocsmának által. Harmadik ház vót az öregapáméké. A sarkon vótak a Polyák Tóniék, aztán a Fecskéék, aztán a Molnár öregapámék. Anyám ott születőit. Öregapámék háza után vót egy ház, utána vót tovább a Fodor ház. A nagyanyám az Fodor Rozál vót. Cinó Róza. Nagyanyám vót a legidősebb a Fodorok között. Annak a húga vót a Fecskéné, a Fodor Mária. Azok laktak ott előttük A húga, Fodor Ëtël ottmaradt a Fodor háznál. Vót még Fodor Annus, mög még egy Fodor lány, mög egy férfi, Fodor István. A család ott lakott egy helyön. Apámék aztán is ott laktak, csak kicsit távolabb. Az öregtemető ahun van, mög a kápolna, odamönt a kertjük lába. (id. К. А.) Innen járt ki a családi földekre, s besegített apósa, Molnár Tútor Menyhárt pajori földjeinek művelésébe is. „A Tápairétön ez a tanya ez pedig az öregapámé vót, a Tútor öregapámé, Molnár öregapámé. Ottan öt-hat hold körül volt öregapámnak, mellette mög vót annak a nénjinek, Tútor Rózáinak a födje. Az ilyen örökfőd vót. Ketten vótak testvérök a nénjivel, asztán egymás mellett vót a főd. Egy kút vót építve, a mezsgyére tötték a kutat. ... Csak művelni jártak ki a fődet. Azelőtt nem vót ott jószág. Tanya addig is vót, de csak művelni jártak ki a fődet. Nősülése után apám járt ki oda. Az első világháború után a románok begyüttek a Tiszáig. De a fődet művelni köllött akkor is. A halászok vitték át űket a Tiszán. Osztán csak gyalog ... nem möhetött máshogy. Mikor valahogy átjutott, addig vót ott, amíg akart ott dógozni, aztán gyütt haza. Akkor mögint lopakodva gyütt, hogy a románok el ne fogják. Mer' ha a románok elfogták az embört, azok bevitték, oszt a 25 botot, azt használták! Az akkor román területnek számított, oda nem járhattak át. Apám mondta, hogy égyször gyütt hazafelé, oszt elfogták. De akkó nem bántották a románok. Elengedték, nem verték mög. " (id. К. А.) 9 A ragadványnevekről bővebben: Lele JózsefWaldmann József, 1971. 837-846. 10 Kószó Pál 1827. december 31-én született Tápén. 11 A családi emlékezet szerint megmérgezték. 12 A Biacsi név a 18. századtól követhető nyomon. Feleségének, Molnár Rozáliának családneve pedig a 16-17. századi tápai tizedlajstromokban bukkan föl. Bővebben: Kristó Gyula 1971.48. Tútornak vagy gyámatyának nevezték hajdan azt a választott képviselőt (esküdtet), aki a képviselőtestület tagjai közül a falu árváinak, özvegyeinek ügyeivel foglalkozott. 159