A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Mód László: Egy dél-alföldi mezőváros gazdasági kapcsolatai a 18. században

Egy dél-alföldi mezőváros gazdasági kapcsolatai a 18. században MÓD LÁSZLÓ (Koszta József Múzeum, Szentes) „... a mobilitás átmenetileg a falvakban is rendkívül magas volt, nemcsak a mesterlegények, hanem a cselédek és szolgálók is hellyel-közzel szabadon mozogtak, illetőleg a paraszti javak birtokosai gyakran cserélődtek. Főleg a háborúk és járványok után jelentkezett erős külső bevándorlás; így a népesség az évszázadok folyamán csaknem mindenhol többször is kicserélődött. Kiderül az is, hogy a falvakat - legalábbis a területükhöz tartozó - városokhoz intenzív kapcsolat fűzte, mely lehetővé tette a szellemi és tárgyi javak cseréjét.^ E mondatokkal jellemezte Hermann Bausinger A népi kultúra a technika korszakában című munkájában a német falvak térbeli kapcsolatrendszerét, vagyis azt a viszonyt, ami a környező és távoli településekhez fűzte őket. A falut zárt organizmusként felfogó, hagyományos elképzelésnek ellentmondanak azok a vizsgálatok, amelyek számos ponton új megvilágításba helyezik az eddigi eredményeket, és újragondolásra késztetik az e témával foglalkozókat. Az utóbbi években, évtizedekben a Magyarországon folyó néprajzi kutatások is rávilágítottak arra, hogy a korábban zártnak és mozdulatlannak minősített paraszti közösségek a mostoha közlekedési viszonyok ellenére is rendkívül szerteágazó kereskedelmi-gazdasági tevékenységet folytattak. Szilágyi Miklós Gyoma,

2 Mezőberény

3 és Túrkeve

4 példáján bizonyította, hogy a 18. század második és a 19. század első felében a vizsgált mezővárosok korántsem minősültek zárt, befelé forduló közösségeknek. A falusi lakosság külső kapcsolatrendszerét Barta János

5 és Nagy Molnár Miklós

6 a népi emlékezet alapján vizsgálta. Kutatási eredményeik arról tanúskodnak, hogy egy-egy település kapcsolatai rétegzettek voltak. A falusi közösségek tagjai nemcsak a legközelebbi, hanem az akár több napi járóföldre fekvő vásárokat is rendszeresen felkeresték. Novak László Nagykőrös vizsgálata kapcsán a város területi kapcsolatait tárta fel részletekbe menően. Kutatásai rávilágítottak arra, hogy a demográfiai, migrációs folyamatok és a gazdasági kapcsolatrendszer szoros összefüggésben állt egymással.

7 A közelmúltban számos feldolgozás látott napvilágot az 1770-es évek elején, a Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor felvett paraszti vallomások adatait alapul véve.

8 E forrásokból kitűnik, hogy a vásározás nemcsak közeli településeket, 1 Bausinger, Hermann 1995. 53-54. 2 Szilágyi Miklós 2002. 299-314. 3 Szilágyi Miklós 1995. 124-133. 4 Szilágyi Miklós 1993. 201-220. 5 Barta János 1977. 83-93. 6 Nagy Molnár Miklós 1985. 133-147. 7 Nóvák László 1978. 12-29. 8 Takács Péter-Udvari István 1989. 359-381., 1991a. 195-207., 1991b. 209-225., 1993. 171-180., 2000. 87-125. 27