A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Mód László: Egy dél-alföldi mezőváros gazdasági kapcsolatai a 18. században

hanem sok esetben egymástól messzire lévő vidékeket is összekapcsolta. Érdemes megemlíteni Udvari István és Viga Gyula közös tanulmányát is, amely Sáros megye vásározási kapcsolatait mutatja be.

9 A Magyar Néprajz VIÏI. kötete külön fejezetet szentel a téma vizsgálatának „Kapcsolatok a külvilággal" címmel. A bevezető sorokat követően Szilágyi Miklós sorra veszi a 17-20. századi migrációs folyamatok fő irányait, a táji munkamegosztás kérdéseit, amelyek jelentékeny hatást gyakoroltak a kapcsolatok rendszerére.

10 Az 1828-as országos összeírást alapul vevő munkák ugyan nem az általam vizsgált időszak gazdasági-társadalmi viszonyait taglalják, ám kutatási eredményeik számos tanulsággal szolgálnak.

11 Szentes a többi alföldi mezővároshoz hasonlóan a 18-19. század folyamán kiterjedt és intenzív kapcsolatokkal rendelkezett.

12 A város lakossága ebben az időszakban igen gyakran fordult meg a Kárpát-medence távoli vidékein, amelyekkel szoros gazdasági-kereskedelmi együttműködésben állt. A gazdasági kapcsolatokon kívül a szentesieket rokoni szálak is fűzték jónéhány alföldi településhez. 1740 és 1800 között a város református lakói szívesen házasodtak hódmezővásárhelyi, kecskeméti, nagykőrösi, öcsödi és tiszasasi kálvinistákkal.

13 A 18. század második felében a szentesi katolikusok leggyakrabban csongrádi, hódmezővásárhelyi, kunszentmártoni és szegvári pápistákkal kötöttek házasságot.

14 A szentesiek számos alföldi mezővárossal szoros vallási kapcsolatban álltak. Gyakran érkeztek a városba Debrecenből, Kecskemétről és Nagykőrösről lelkészek, diákok és iskolamesterek, de jópár szentesi gyerek is megfordult az említett települések iskoláiban.

15 Az állami és a földesúri terhek is gyakran kisebb-nagyobb távolságok megtételére késztették a szentesi lakosokat. A török időkben több alkalommal elpusztuló települést a 18. század folyamán az ország különböző részeiből érkező családok népesítették be újra. A migráció révén Szentes kapcsolatba került a kibocsátó települések népességével, amelynek egy része a könnyebb megélhetés reményében hagyta el eredeti lakhelyét. Jónéhányan érkeztek Kecskemétről és Nagykőrösről, ahol a török időkben számos szentesi család

16 talált magának menedéket: „Legközelebb midőn 1699 Esztendőben a Törökkel békesség lett, a Tartomány ujabban kezdetvén megültetni, valamint Makó és Vásárhely; ugy Szentes is a Tiszántúl lévő szomszéd városoknak Kecskemétnek és Kőrösnek lakosaikból kezdett jobbára megszaporodni"

11 A két előbb említett településen kívül Jöttek ide 9 Udvari István-Viga Gyula 1993. 165-200. 10 Szilágyi Miklós 2000. 830-865. 11 Bácskai Vera-Nagy Lajos 1984., Erdei Aranka 1986. 12 Szentes város gazdasági kapcsolatai a XVIII. század második felében címmel közöltem a témával foglalkozó tanulmányomat a Dömötör János 80. születésnapja alkalmából összeállított kötetben. A kézirat lezárása után számos új adalékkal sikerült kiegészítenem az eddigi kutatási eredményeket, amelyek lehetővé tették a vizsgálat időbeli határainak kiterjesztését. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy az átdolgozott változatot újból publikálom. Mód László 2002. 77-95. 13 Papp Imre 1971. 14 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára ( a továbbiakban: CsML SzF) Mikrofilmtár. 208. 51/12. A Szentesi Római Katholikus Egyház Házasultjainak Anyakönyve 1751. január 24-1844. 15 Sima László 1914. 175 16

1688-ban Nagykőrösre mintegy negyven család költözött Szentesről. Nóvák László 1978. 23. 17 A Szentesi Refor Ekklésia Históriája I. 4. 28