A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése (Forrásközlés) III.

A 35 cédulából 34 adatközlők által elmondott tényeket, véleményeket rögzít, egy cédula esetében a gyűjtő ad rövid helyzetképet a tápéi temetőről. Tartalom tekin­tetében elég vegyesnek minősíthető a gyűjtött anyag. Egy-egy adatközlő esetében igen nagy teret enged a gyűjtő a személyes vélemények megfogalmazásának — ezáltal szolgáltatva különösen érdekes kordokumentumot a népi gondolkodás, értékrend, a társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás kutatásához is —, más esetekben viszont egy-egy rövid utalás kerül csupán feljegyzésre. A nyelvhasználat, a megfogalmazás egységes volta alapján valószínűsíthető, hogy egyetlen gyűjtő által készített cédula­anyaggal állunk szemben, s az is megállapítható a lényegre törő, de az adatközlő által használt nyelvezet visszaadását is fontosnak tartó megfogalmazások alapján, hogy gyakorlott gyűjtő készítette a cédulaanyagot. A gyűjtés idejére vonatkozóan konkrét adatot nem találtunk, és sajnos a hagya­tékban őrzött, Tárkány Szűcs Ernő—Bónis György levelezés sem érinti ezen idősza­kot. Az az adatokból kiderül, hogy a második világháborút követően, de még a téesz­szervezéseket megelőzően került sor az adatgyűjtésre — az egyik adatközlő radikáli­san baloldali kiszólásait kommentáló, a Nemzeti Parasztpártra való utalás alapján a negyvenes évek utolsó éveiben, minden valószínűség szerint a Bónis-féle tápéi jogi néphagyománygyüjtés idején. Mindezek alapján meglátásunk szerint Tárkány Szűcs Ernő kedves tanára, Bónis György tápéi jogi néphagyománygyűjtéséhez kapcsolódva születtek e cédulák, 5 me­lyek jól kiegészítik a már korábban ismertetett forrásokat. Az a tény azonban, hogy adatközlői eltérnek a Bónisék által felsoroltaktól, valamint hogy e beszámozatlan cédulákra nincs utalás a Bónis-féle anyagban, s maga Tárkány sem hivatkozik rájuk a Magyar jogi népszokások című munkájában, azt bizonyítja, hogy a kapcsolódás nem volt szoros: maga a szerző sem hasznosította e gyűjtés adatait a későbbiekben. A közzététel az eredeti kérdőív pontjainak növekvő számsorrendje szerint törté­nik. Az eredetileg is gépelt cédulákat az anyagközlés általános elvei alapján — a ko­rábbiakkal egyezően —, csupán a nyilvánvaló helyesírási és gépelési hibákat javítva közöljük. Nem tekinthettünk el az értelemzavaró központozások javításától. A gyűjtő által használt írógépen hiányzott a hosszú í, ú, ű, ezeket a jelenlegi helyesírási szabá­lyoknak megfelelően pótoltuk. Egységesítettünk néhány különböző formában használt rövidítést, kifejezést (Ft, négyszögöl). Érintetlenül hagytuk viszont a helyi nyelvhasz­nálat egy-egy jellegzetességét kiemelő, a sajátos népnyelvi kifejezéseket rögzítő soro­kat. 1. Tápé (Csongrád vm.) Tóth András, 34 éves Régebben egészen más volt itt az élet, mint most. A töltés sem volt itt, alig volt föld, amit művelni tudtunk volna. 50 éve még nomádok voltak itt az emberek annyira, 5 Tárkány Szűcs Ernő 1948. 6 Tárkány Szűcs Ernő e munkában elsősorban a Börcsök Vince által idézett példákat említi. Tárkány Szűcs Ernő 1981. 137, 280, 785. 234

Next

/
Thumbnails
Contents