A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Markos Gyöngyi: A karácsonyi ünnepkör szokásai Makón

tén egy adatunk van a már említett elkerítés másik változatáról, amely szerint ha a lucaszéken ülő a templom előtt egy kört húz maga körül a szék lábával vagy a szék sarkával, ő maga a kör közepére ül a székre. Ezzel védve van a boszorkányoktól. Napjainkra a lucaszék hagyományvilága, hiedelemköre töredékesen maradt meg az emlékezetben. Általánosan ismert a szólás, hogy úgy készül, mint a Luca széke, de a szék készítésének módját, a hozzá kapcsolódó hiedelmeket, szokáscselekményeket már kevesen, illetve alig ismerik. Betlehemezés A betlehemes játékok eredetét a kutatók a misztérium játékokra vezették vissza, amelyeknek célja az volt, hogy népszerűsítsék az evangéliumot. Kezdetben latin nyel­ven, templomban, a 17. századtól magyar nyelven, iskolákban, egyesületekben adták elő, mutatták be. Az eredetileg vallásos jellegű betlehemes játék számos olyan elemet átvett és megőrzött, amelyből „pogány" vonásokra, ősi mitikus mozzanatokra lehet következtetni. A népi betlehemes játékok általánossá a 19. században váltak, amelyek a Krisztus születése körüli eseményeket mutatják be. Jellemzőjük, hogy vagy az egész közösséget, vagy egy-egy közösségi csoportot, pl. városrészt érintenek. Makón is az adventban készülődtek a betlehemes játékokra. A makói betlehemes játékok igen népszerűek lehettek. Korabeli híradások az 1920-as, 30-as években 60-80-100-ra teszik a betlehemes csoportok számát. Adat­közlőim mind emlékeztek rá, „szép vót", „gyönyörű vót", „sokan vótak" jelzőkkel illették. Olyan emberrel, aki maga is aktív részese lett volna a játéknak, nem talál­koztam. A téma földolgozásában saját gyűjtésemen kívül H. Kovács Mihály és Szabó István adattári, valamint Szabó Jenő 1993-ban megjelent füzetét használtam föl, 16 amelynek alapján viszonylag teljes kép bontakozhat ki előttünk az 1920-as évek utáni makói betlehemes játékokról. A játék menete Makón is általános: a betlehemezők bebocsátást kérnek a házba, majd vallásos énekek és a pásztorok félreértéseinek váltakozásával utalnak Jézus születésére. Adománygyűjtés után kellemes ünnepeket kívánva folytatják útjukat. A régebbi és a környékbeli betlehemes játékokkal összehasonlítva a makóit, né­hány sajátos vonás fedezhető föl benne. 1. A betlehemes csoportok nagy száma. A Makói Friss Újság 1925. karácsonyi száma a 65-70 betlehemes csoportot kevésnek tartja. Utal arra, hogy régebben 80-100 csoport működött a városban. Ugyanennek a lapnak 1929. dec. 29-i száma 50 fölötti, a Makói Újság 1935. karácsonyi számában 60 csoportról olvashatunk. 2. Rendőrségi engedély kellett működésükhöz. 3. A betlehemes csoportok működési ideje az általánosan szokásostól eltérő: a játék első bemutatása karácsony este volt. Ezen kívül bemutatták játékukat karácsony első és másnapján, szilveszterkor, újévkor, utoljára Vízkereszt napján. 4. Az adventi időszak az előkészülés volt. Kántorok, tanítók segítségével történt fölkészülésük, amely könyvből vagy följegyzésből történt. 15 JAM NA 193-98. 16 JAM NA 186-95, MFM NA 1123-94, Szabó J. 1993. 190

Next

/
Thumbnails
Contents