A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Markos Gyöngyi: A karácsonyi ünnepkör szokásai Makón

A karácsonyi ünnepkör szokásai Makón MARKOS GYÖNGYI (Makó, József Attila Múzeum) A karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe: Jézus születése napja, az egyházi év kezdete. Az ünnepet valószínűleg Rómában ülték meg először I. Gyula pápa (337-352) idején. Elsőként a Depositio martyrum (Vértanúk jegyzéke) említi. Jézus születését többféle időponthoz kötötték (január 6., április 18-19., május 20, november 25.) Jézus Krisztus földi születésének emléknapjáról a niceai zsinat határozott, kiválasztva a Mithrasz-kultusz ünnepét, a Nap születésnapját. A Mithrasz napisten emlékére megült Sol Invectus ('Legyőzhetetlen Nap') római ünnep az antik számítás szerinti napfordulóra esett. A népszerű pogány ünnep lehetőséget teremtett a keresztények számára, hogy Jézus születését ekkor üljék meg. Ezzel szinte megkeresztelték a legősibb kultuszok hagyományait és jelképrendszerét. Európa-szerte számos népszokás kapcsolódik a karácsonyhoz. Összetétele többrétegű. Szokásaink a kereszténység előtti időkből, a téli napforduló és az évkezdet hiedelmeiből, valamint az ünnep keresztény jellegéből táplálkoznak. A karácsonyi ünnepkör az adventtel kezdődik. Az 5. századtól kialakult karácsonyi előkészületi idő liturgiájába beépült a római katolikusok számára a heti 3 napos kötelező böjt, valamint a hajnali misék (roráték) rendszere.

1 Hazánkban az advent első napja az András-naphoz legközelebb eső vasárnap. Ettől a naptól kezdve tilos minden hangos, zenés szórakozás: mulatság, tánc, lakodalom. Ez az időszak a karácsonyon kívül magába foglal más vallásos eredetű ünnepet és jeles napot: Borbála (december 4.), Miklós (december 6.), Luca (december 13.), Aprószentek napja (dec. 29.), Vízkereszt (január 6.).Közös vonásuk az évkezdő jelleg: ezeken az ünnepeken olyan jósló és serkentő cselekedetek, szokások lelhetők föl, melyek az új év közeledésére figyelmeztetnek. A szokások gyakorlásában a cél, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét a földművelésben, állattartásban, az emberek egyéni életében. Az advent időszakában szerveződtek csoportokba és készültek fel a betlehemesek, kántálok s más karácsonyi játékok előadói. Makón már az advent előtt volt néhány jeles nap, amely kapcsolódott a karácsonyhoz. A karácsonyra való készülődésről sajátos megfigyelést olvashatunk H. Kovács Mihály

2 visszaemlékezésében. „A karácsony ünneplésére Makón, szülővárosomban családunkban és kiterjedt rokonságomban is a karácsonyi ünnepre való készülődés nem adventhez kötődött. Az 1 Karácsony, Magyar Nagylexikon 10. 546-547; Tátrai Zs. 1990. 210-221. 2 H. Kovács Mihály (1904—1991), József Attila osztálytársa, makói majd miskolci tanár, ill. gimnáziumigazgató. Makói iparos-hagymakertész család gyermekeként egyetemista korában kezdett a népéletre, népszokásokra figyelni, azokat feljegyezni. 1968-84 között jutatta el adatait a szegedi és a makói múzeumba. 185