A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Markos Gyöngyi: A karácsonyi ünnepkör szokásai Makón

1910-1936-os időszakot tekintve az első szó karácsonyi ünnepségről Mihály napján hangzott el: ekkor kezdődött vidékünkön a szüret....ezen a napon válogatták ki a csemegeszőlőjavát, szépét, és akkor hangzott el: na, ezeket a fürtöket felfűzzük, s karácsonykor a vacsora után ezekből teszünk az asztalra. " Szintén H. Kovács Mihály említi, hogy halottak napján is szóba került a karácsony, mert az elhunytra emlékezve legtöbbször a karácsonyi emlékek jutottak a rokonok eszébe. Katalin nap (november 25.) időjárásából a mai napig következtetnek karácsony időjárására is. Igen változatos kifejezésekkel utalnak Makón ugyanarra: ha november 25-én erős fagy, hó van, karácsonykor enyhe idő lesz. Katalin kopog, /karácsony tocsog. Katalin tocsog, /karácsony kopog. * Katalin napja locsogás, akkor karácsony kopogós. * Katalin koppan, karácsony lottyan. András-nap (november 30.) A legjelentősebb házasságjósló napként tartják számon. Makón is gyakorolták e szokást András napon, de városunkban a férjjóslások gyakoribbak voltak Luca és karácsony napján, valamint Szilveszterkor. A lányok egyrészt magányosan, titokban végezték praktikájukat. András estéjén a fejük alá férfiruhát és fésűt tettek, s úgy vélték, megálmodják a jövendőbelijüket.

4 Egész napos böjtölés után is próbáltak álomból jósolni. Lányok közös szórakozása volt a gombócfőzés (egy-egy fiúnevet rejtettek a gombócba) és az ólomöntés, amelyek segítségével jövendőbelijük neve, ill. foglalkozása derülhetett ki. Miklós-nap (december 6.) Megünneplése fiatalabb (kb.150 éves) népszokásaink közé tartozik. A Miklósnapi ajándékozást a szent alakjával hozzák kapcsolatba. Az ajándékozó Mikulást kísérő krampusz eredete a középkori gondolkodásban kereshető: személye a jóságos ajándékot osztó ellentéte, akit az ördög elképzelt alakjára mintáztak. A virgács a középkori iskolai nevelés kelléktárából került át a népszokásokba.

5 A gyerekek megajándékozása e napon régen sokkal egyszerűbb volt. A megtisztított cipőkbe jó gyereknek alma, dió volt a jutalom, a rosszaknak hagymát, krumplit, virgácsot hozott a Mikulás. A két világháború közötti nehéz idők ünnepi eseményét olvashatjuk egy visszaemlékezésben: „A Mikulás is mindig úgy tudta a cipőnkbe tenni a kis ajándékot, hogy akárhogy lestem, soha nem sikerült meglátni, mikor csempészi bele Édesanyám a csomagot. Nagy volt aztán a derültség, amikor bátyám, vagy Édesanyám cipőjébe néhány szem krumpli, hagyma, vagy dália gumó 3 JAM NA 186-95 4 MFM NA 222-71 5 Tátrai Zs. 1990. 219-220. 186