A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen NAGYNETTA (Kisteleki Helytörténeti Múzeumi Gyűjtemény) A virág végigkíséri az embert születésétől haláláig. Jelen van életünk legfontosabb pillanataiban és életünk végén. Színesíti ünnepeinket és hétköznapjainkat. Célunk a virág és az ember kapcsolatának, a virág emberi életben betöltött szerepének vizsgálata volt. Miért és hogyan vették körül elődeink virágokkal szűkebb és tágabb lakókörnyezetüket, miért és hogyan tesszük ezt mi? A virág emberi életben betöltött szerepét a népi virág- és kertkultúra, valamint a virágismeret tanulmányozásán keresztül, a településnéprajz és az etnobotanika oldaláról közelítettük meg. A tanyai, falusi virágoskertek helyének, növényvilágának leírására törekedtünk, nyomon követve a virágkultúra és virágismeret változását az 1930as évektől napjainkig. A településnéprajzi megközelítésből adódóan a virágok térbeli megjelenését vettük alapul, vagyis a lakóház telkén található virágoskerten kívül vizsgáltuk a ház előtti utcai virágoskerteket és ezzel összefüggésben az utcakép formálódását, a templomkertet, a virágos köztereket. A gyűjtés helyszínéül három települést választottunk: lakóhelyünket, Csólyospálost, a virágos faluként híressé vált Pusztamérgest és Balástyát, ahol az utóbbi két évtizedben létrehozott virágkertészetek sokaknak megélhetést biztosítanak. Feltételezésünk, mely szerint a hagyományos paraszti virág- és kertkultúra eltűnőben van, és csupán a tanyákon élő idősebb nemzedék tagjai őrzik, igazolódott. Csakúgy, mint az, hogy a mai falusi virág- és kertkultúrában egyre inkább „külső hatások" (a városi virágosparkok hatása, nemesített virágfajok elterjedése) érvényesülnek. Az anyaggyűjtés alapján arra következtettünk továbbá, hogy a vizsgált időszak alatt jelentősen átalakult a virág emberi életben betöltött szerepe. Úgy véljük, hogy a virág díszítő, reprezentatív funkciója az idő előrehaladtával növekedett, ugyanakkor gyakorlati felhasználása nem hagyományozódott a fiatalabb nemzedékekre. A virágok térbeli megjelenése a településeken Mielőtt rátérnénk a tanyák és a falusi házak kertkultúrájának tárgyalására, szükségesnek tartjuk, hogy röviden szót ejtsünk a kutatás helyszínéül választott három településről. Csólyospálos: 1945 nyarán Csólyos és Pálos puszta egyesüléséből született. Leszakadt a két anyatelepülésről, Kiskunfélegyházáról és Kiskunmajsáról.

1 1945-ben a község belterületét az Antal József-féle keresztút és az alsó-pálosi iskolánál levő keresztút között, a Kiskunmajsát Szegeddel összekötő műút két oldalán jelölték ki. 1 Bellon 1995. 309. 133