A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Nagy Netta: Virág- és kertkultúra három Szeged környéki településen

1949-ben a község belterületeként kijelölt részen 30 ház állt szétszórtan, nagy részük régi építésű tanya volt.

2 A falu központja az 1938-39-ben épült templom körül szerveződött. Közvetlenül mellé építették 1947-ben a postahivatalt, 1950-52 között a községházát, majd 1960ban az általános iskolát.

3 Balástya: magva Szeged-Felsőközpont volt, melynek kiépítésére 1890 és 1891 között sor. A szeged-budapesti országút mellett épült föl a kápolna, s mellette a 4 kat. holdon a következő épületek: orvoslakás, bábaasszony lakása, rendőrkapitányi lakás, három pusztázó lakása, állatorvos lakás és paplak; összesen 8 lakás 10 melléképülettel.

4 Felsőközpont Balástya néven lett önálló község, Gajgonya, Öszeszék északi része és Balástya kapitányság területén 1950-ben.

5 A ma meglevő régebbi házak közé tartoznak a Kossuth, a Petőfi és a Tolbuhin utcán álló házak. Ezek az egy szobás, konyhából és gangból álló épületek nagycsaládosok részére készültek az 1950-es évek elején állami támogatással. Mindegyik előkertes beépítésű: az előkertet virágok, dísznövények ékesítik. Pusztamérges: 1902-ben Ormódi Béla szegedi földbirtokos vásárolta meg a területet szőlőtelepítés céljából. A szőlő megműveléséhez munkaerőt telepített ide. A szakmányos néven emlegetett munkások számára 40 házat építettek 600 négyszögöles telkeken.

6 Az ún. telepi házak három osztatú (szoba-konyha-szoba) előkertes, gang nélküli házak voltak. Ezek alkották a község magvát; közülük néhány még ma is áll a Felszabadulás utcán. Mérges 1908-ban alakult önálló községgé, addig Kiskunmajsához tartozott.

7 1926-ban a kiépült szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút egyik szárnyvonalának végállomása lett, ami tanyai termelőinek megkönnyítette a városi piac elérését.

8 A külvilággal való kapcsolatteremtést segítette elő az 1932-33 között készült műút is.

9 A régebbi házak közé tartoznak az 1930-as évek közepén, nagycsaládosok részére állami támogatással épült ONCSA házak.

10 A templom, mely körül a falu központja szerveződött 1937-39 között készült. A 20. század első felében a település dinamikusan fejlődött, a környező tanyás vidék központjává vált.

11 1945 után azonban a fejlődés megszakadt; 1976-ban megszüntették a települést Szegeddel öszszekötő vasutat, a kollektivizálás felborította az addigi sikeres szőlő- és gyümölcstermesztést. A község 1990-től ismét fejlődésnek indult. 2

BKMÖL XXII. 317. Csólyospálos képviselőtestületi jgyk. 5/1949. kgy. sz. 3

Fodor 1995.111.148. 4 Juhász 1989. 104. 5 Juhász 1989.108. 6 Grüner é.n. 6. 7 Juhász 1989. 148. 8 Juhász 1989. 148. 9 Grüner é.n. 11. 10 ONCSA: Országos Családvédelmi Alap; a házak árát a lakók több év alatt törleszthették 11 Ezt mutatja a népességszám növekedése: 1900-ban 184, 1910-ben 2021, 1940-ben 2200 lelket számlált Pusztamérges 134