A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Fodor Ferenc: Az öttömösi spárgatermesztés

egymástól kb. 40 cm távolságra rakják le. A távolságot a rakó kis, kétágú bottal jelöli ki. A rakó után egy ember megigazítja a magonc gyökereit, ügyelve arra, hogy a rügyek - hajtáskezdemények - fölfelé álljanak. Kézzel kevés földet húz rá, majd folytatja a következő tőnél. Ültetés után kapával az ültető árok két oldalából 8-10 cm vastagon földet húznak rá, majd beiszapolják. A vizet az árok oldalára engedik, ez magával hordja a homokot, így tömöríti össze talajt a gyökereken. Hasonló módszerrel ültetik a tápkockás magoncot is. Nagyobb terület telepítésénél összefognak az ismerősök, szomszédok, rokonok. Öttömösön, Födi Zsoltéknál 1998. március 28-án volt a magoncültetés, saját fogalmazásuk szerint „ott volt az egész Rúzsai utca". A munka különösebb irányítást nem igényelt, mindenki tudta mi a dolga. Öttömösön az elmúlt évben a nagyobb területen spárgát termelő családok összefogva, spárgaültető gépet béreltek. Ezzel lényegesen gyorsabban halad az ültetés, és kevesebb munkásra van szükség. Használata nagyobb táblák esetén kifizetődő, ahol hosszabbak a sorok, kevesebb a forgó. Az ültetőárkot a gép ássa ki. A magoncot a rakok egy gumiszalagra helyezik, mely lejuttatja azt a talajra. A gép ezután néhány centiméter vastagon földdel letakarja.

1 Az ültető árok föltöltését a spárga növekedésével párhuzamosan történő kapáláskor végzik. Őszre a spárgaföld sima lesz. Az elszáradt szárat általában tavasszal vágják le, addig is védi a talajt a széltől. A szárat elégetik, hogy ne fertőzze a talajt, utána a területet föltárcsázzák. A szárat a legjobb a tövétől kiszedni. A hagyományos fajtáknál a szár a talajban rothadásnak indult, így kézzel könnyen fölhúzható volt. A modern fajták azonban erős szárral rendelkeznek. Ezt kézi erővel nem lehet eltávolítani. Ezért traktorra szerelhető, állítható magasságú, végén derékszögben meghajtott csoroszlyával vágják el a szárat, ügyelve arra, hogy a tövet a talajban meg ne sértsék. Az így elvágott szárat kézzel könnyen el lehet távolítani, a sorok közé rakásokba hordják és elégetik. Az öttömösi gazdák - akik Németországban, Hollandiában járva tanulmányozták az ottani termelési technológiát - elmondták, hogy ott megfelelő szárzúzóval a szárat összeaprítják, és úgynevezett téli bakhátat húzatnak. így a talajban a szár tavaszig elrothad. Ezt annál inkább megtehetik, mivel az ottani növényvédelem sokkal hatékonyabb, és nem kell attól tartani, hogy a betegségek a lezúzott szár miatt a talajban fölhalmozódnak. A másodéves spárgaültetvényben a talajmunkák Spárgát el-ültethetni, más fél lábni távul egymástul ásott barázdákban, a ki akarja. Egyébként, nem igen kedvelli az ültetést; hanem ha, igen öszve- és sűrűven nőét vóéna a ki réghi: úgy hogy, kevés hasznát vehetni. Akkor el-köll egy-mástul szaggatni a gyökeret, olly helyen, a holl leg-alkalmatossaabb ennijhány bimbójával: és úgy a hoszú gyökereit, egy-mástúl el-távoztatván, ültessék. De elsőben, az el-rothatt, vagy meg-száratt farkait a gyökérnek, el-metéllyék. ...de földel az likakat nem köll bé-födni: hanem közel harmad résznijre nijtva hadni, hogy az Spárga, annál mélyebben mennyen a földben; és az-után, a ganéval föll-töltsék, az kit minden esztendőben hozzá köll tölteni. Azért közönségessen az ágy-körül, kiben Spárgát köll ültetni, vagy vetni, a kertészek minden felől deszkákat vernek, hogy se a föld, se a gané le ne follyon róla." 15 Az ültetőgépet Födi Zsolt helyi gazdálkodó bérelte Kisbérről. Négy család összefogott, egymást segítve telepítettek. (Födi Zsolt, 1964.) Saját magoncültetője az Ásotthalmán gazdálkodó Gyömbér családnak van, akik 2002-ben Münchenben vásárolták a gépet. Ez kisipari gyártmány. A család bérmunkát is vállal, vagy bérbe adja a gépet. (Gyömbér Péter, 1958.) 117