A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 4. (Szeged, 2003)

Fodor Ferenc: Az öttömösi spárgatermesztés

A kiültetés a következő év tavaszán történik. Az egyéves spárganövényt magoncnak nevezik. A magoncokat kisebb gazdaságokban ásóval szedik ki a földből. A munkát két személy végzi. Egymással szemben alászúrnak a gyökérzetnek, majd vasvillával kirázzák a homokot. Ügyelni kell, hogy ásáskor a gyökerek tenyészőcsúcsa meg ne sérüljön. A magoncot műanyag ládába, sorba rakják, és hűvös helyen tárolják. A modern fajták megjelenésével ma már spárgamagot nem szednek. Ezek a fajták magról nem szaporíthatok. A termelők összefognak, és külföldről vagy a külföldi vetőmag termelő vállalatok magyarországi képviseleténél rendelik meg a vetőmagot. Egy mag ára ma (2002-ben) 30-35 forint. A rendelésnél előre be kell fizetni a mag árának 50 %-át. Ugyanígy kész magonc is rendelhető. A magoncokat fejlettségük szerint osztályozzák, és - attól függően hány dekagramm - határozzák meg az árát. Az első osztályú magonc 65-70 forintba kerül, házhoz szállítva. Egy katasztrális hold betelepítéséhez 15-16 ezer magoncra van szükség. A kész magonc behozatalával az öttömösi termelők napjainkban kezdenek kísérletezni. A szaporításnak ma már új módszerét kísérletezték ki a kecskeméti kertészeti főiskolán. Más zöldségfélékhez hasonlóan, a spárgamagot is tápkockázzák. Ezt a módszert már Öttömösön is alkalmazza néhány termelő. A spárgamagot fűtött fóliasátorban, már február elején tápkockába vetik. A magot a tápkocka tetején, a veréskor keletkezett kis mélyedésbe helyezik, melyre tiszta homokot szórnak. Ezt vetés után enyhén meglocsolják. Április végére 15-20 cm-es szárat nevel. Ültetés előtt a kockákat egymástól egyenként elválasztva 30-as műanyag rekeszbe rakják, és így szállítják. Az így megnevelt magonc hamarabb megerősödik, és a harmadik évben már bő félszedést ad. Öttömösön a termelőszövetkezet fennállása alatt a tagok ingyen, kész magoncot kaptak a szövetkezettől, melyet a háztájiban telepítettek el. Ingyenes magoncot a ZÖLDÉRT vállalat is biztosított. A feltétel az volt, hogy a termelők öt évig csak a vállalaton keresztül értékesíthették a spárgát. A spárgaföldet szántás előtt kellő mértékben meg kell trágyázni, a talaj minőségétől függően hektáronként 400-500 mázsa istállótrágyával. A spárga 50-60 cm mély szántást igényel. Öttömösön a traktorok megjelenéséig a spárgának kézzel fordították a talajt kb. 50 cm mélyen. A termelőszövetkezetben ezt a munkát 1962-től már „Rigol" ekével végezték. A termelők arra hivatkozva, hogy ez túl mélyre teszi le a trágyát, az 1980-as évek végén ennél kisebb ekét készítettek. Ez saját fejlesztés, a volt téesz kovácsműhelyében gyártották. Ma már a környező településeken is hasonlót használnak. Ezt általában két traktorral húzatják. Ezután a szántásba nyitóekével 4045 centiméter mély ültetőárkot húzatnak. A nyitóekét is helybeli mesterek gyártották egy normál és egy váltó eke fordított lapjának összehegesztésével. Az ültetőárok kihúzatását Öttömösön az 1990-es évek végén Fodor István bérmunkában vállalta. A nagyobb területtel rendelkező termelők ma már saját eszközeikkel végzik a talajmunkákat. A sortávolságot úgy választják meg, hogy gépi művelésre alkalmas legyen. Az ültetést a tavaszi fagyok elmúltával kezdik.

1 A magoncokat az ültető árok aljára, 14 Az ültetésről Lippai János a következőket írta: „Az kit gyökéren plántálnak, annakis szinte úgy el-köll készíteni a földet, mint az magnak. Második, vagy inkább harmadik esztendőben, az fiatal magon nőit 116