A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Fodor Ferenc: A Duna–Tisza közi homokhátság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a második világháborúig

sze."

2 Nagy Lajos 1828-ban írja:

3 Puszta Ház Átokháza Balota Bodoglár Csólyás 1 Egyháza (Agás) 10 Kígyós Kis Telek László (Sz) 6 Mérges Moritz Gattya 3 Ferenc Szállása Pálos Pirtó Szánk 19 Tajó Üllés 7 Zsana A 18-19. századi gazdálkodás történetéről elsősorban a környező városok monográfiáiból lehet adatokat kapni. Kecskemét és Szeged mellett Kiskunhalas, majd Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és a jász települések használtak nagyobb pusztákat. Erről olvashatunk Hornyik János,

4 Reizner János,

5 Kovács János,

6 Tóth János,

7 Nagy Szeder István, Szerelemhegyi Tivadar, Gyárfás István

10 és Fodor Ferenc

11 műveiben. A térség mezőgazdaságára vonatkozó kutatások Erdei Ferenc munkásságával vettek új lendületet. A Futóhomok megjelenése után (1937) derült fény igazán a Duna-Tisza közi homokhátság elmaradottságára. A Szegedhez tartozó puszták betelepülésének történetével és az itt végbement gazdasági változásokkal Belényesi Márta,

12 Bálint Sándor, Juhász Antal

14 foglalkozott részletesebben. Kiskunhalasról és valamikori határának gazdasági életéről Janó Ákos írt monográfiát.

15 Kiskunfélegyháza 2 Korabinszky János 1786. 255.p. 3 Nagy Ludovicus 1828. 4 Hornyik János I-IV.k. 1860-1866. 5 Reizner János I-Ill. 1899-1900. 6 Kovács János 1901. 7

Toóth János 1861. 8 Nagy Szeder István I-III. 1924, 1925, 1926. 9 Szerelemhegyi Tivadar 1882. 10 Gyárfás István I-IV. 1870-1885. 11 Fodor Ferenc 1942. 12 Belényesi Márta 1948. 1-78. 13 Bálint Sándor 1963, 1976. 14 Juhász Antal 1989. 15 Janó Ákos 1965. megjelent könyvében a vidékről a következő adatokat Lakos 7 125 59 41 181 75 77