A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Nagy Vera: Az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás Hódmezővásárhelyen

A kiállítók közül természetesen a kiállítás jellegének megfelelően az iparosok képviseltek jelentős számarányt. Összesen 356 iparos állított ki, ezek többsége helybeli kézműves kisiparos, kisebb számban vidékiek valamint nagyobb helyi üzemek (gőzmalmok, téglagyárak). A korabeli iparosságra jellemző volt, hogy segédet egyáltalán nem vagy csak csekély számban alkalmaztak. Olyan hagyományos iparágakat képviseltek, melyek komolyabb tőkebefektetést nem igényeltek. Az iparosok mellett a segédek is bemutatkozhattak a kiállításon, közülük 155 hozta el munkáját. A másik nagy csoportot a mezőgazdasági rész alkotta, ahol a terményeket kiállítók száma 159 volt, ezek többsége gazdálkodó földbirtokos jelentős részük feltehetően kisbirtokos, ahogy azt néhol meg is jegyezték a felsorolásban. Itt kaptak helyet a háziasszonyok munkái: befőttek, tészták, tejtermékek. Ahol a gazdasszony végezte ezeket a munkákat, ott valószínű, hogy kisgazdákról lehet szó, nagy gazdáknál ezeket a munkákat inkább a cselédek végezték. A jószágkiállításon összesen 236 kiállító szerepelt 1121 jószággal. Már a kiállítók számából is feltételezhető, hogy nem csupán a nagygazdaságok hozták el legszebb állataikat, hanem elsősorban a városra leginkább jellemző középparaszti réteg képviseltette magát a kiállítás ezen részén. Az a középparasztság, mely a paraszti életformát még ekkor is erősen őrizte, s az újítások a gazdálkodást illetően is távol álltak tőle.

27 Végül meg kell említeni azt a szabadfoglalkozású értelmiségi réteget, amely itt elsősorban a néprajzi és képzőművészeti rész kialakításában jeleskedett, s ennek ötlete is tőlük származott. A művészek közül Tornyai János, Endre Béla és Várady Gyula vett részt a szervezésben, valamint Plohn József fényképész és nem hivatalosan Kiss Lajos, a későbbi jeles néprajzkutató. Számuk ugyan csekély volt, jelentőségük azonban túlmutat ezen a koron és magán a városon is. A kiállítás szerepe a múzeum alapításában A köztudatban erősen él az a tévhit, hogy az 1904-es kiállítás néprajzi része alapozta meg a múzeum gyűjteményét. Az Útmutató szerint 159-en adták be régi tárgyaikat, s Kiss Lajos a múzeum alapításáról írva megjegyezte, hogy a kiállítás bezárásakor mindössze heten engedték át néprajzi tárgyaikat a leendő múzeum gyűjteményébe. Valójában Kiss Lajos csak ezt követően fogott hozzá ahhoz a néprajzi gyűjtéshez, amely megalapozta a múzeum anyagát. A „csevegőszoba" ötlete, amely azután néprajzi kiállítássá növekedett, Tornyai Jánostól származott. Az ő segítségeként végezte a gyűjtést Kiss Lajos, nevével a kiállítás anyagában nem találkozunk, saját szerepét ebben a munkában azonban részletesen leírja említett munkájában. A kiállítás művészeti és néprajzi csoportjának Finy Béla gyógyszerész volt az elnöke, a bizottság tagjai pedig Tornyai János, Endre Béla, Plohn József és Várady Gyula. A Végjelentés Tornyai és Finy Béla nevét emeli ki, Id. mű. 250. GyániG. 1993.249. Kiss L. é.n. 12 69