A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Tóth Ferenc: Nepomuki Szent János kultusza Csongrád megyében

lőtt alá kultusza, mert a Jézus Társaság akkorra olyan mélyen beleplántálta a hívek lelkébe a szent tiszteletét, hogy régiónkban a század végéig virágzásáról beszélhetünk. A 19. század az utóélet. Ekkor is előfordul a mélyről fakadó megbecsülés és ragaszkodás, de ez a kultusz hanyatló korszaka. A 19. század folyamán egyre gyakrabban fordul elő a nem feltétlenül indokolt szoboráthelyezés. Erre legjobb példa Tápé esete. A mély vallási életet élő faluban nem sikerült a szobrot egy helyben megtartani. Eredeti helye a Maros torkolatánál volt. Mivel az 1879. évi nagyvízkor talpazata megbillent, a magasabb fekvésű révházhoz helyezték át. A 20. század elején bekerült a faluba, a Hangya kocsma elé. Bár faoszlopos zsindelyfödelet ácsoltak föléje, egy virtuskodó, lerészegült katona letörte a fejét. A kocsma elöl 1936-ban a plébános kérésére az Elek-féle portára helyezték. Mivel 1939-ben ennek közelében óvoda épült, végül ez elé állították föl. Vele szemben volt a feljáró rámpa, amelyen a komphoz lehetett jutni. így sok hányattatás után, méltó helyre került. A szobrok ide-oda helyezése valószínűleg összefügg a kultusz csökkenésével is.

33 A szocialista korban egyre gyakoribb lett a szobor csonkítása; a kar, az attribútum, sőt a fej letörése. Előfordult a teljes összetörése is. Kiszomboron H. P. tanácselnök fia is a garázdák közé tartozott, akik megcsonkították a szent alakját, de a község első embere nem a helyreállításban volt érdekelt, hanem a műemléki védettség törlésében. Makón a városi tanács városrendezési okokra hivatkozva kötelezte az egyházat, hogy a Szent János kápolnát bontsa le. Valójában soha nem készült olyan városrendezési terv, amely ezt tartalmazta volna. A rendszerváltás idejére a magukra hagyott, útszéli szobrok igen elhanyagolt állapotba jutottak, de a plébániák és a hívek kezdeményezésére megkezdődött fölújításuk. A szobrokhoz fűződő hagyományok már nem élnek, az ott végzett ájtatoskodásokról nem sokat tudunk. Ahogyan a nagy árvízmentesítő munkálatok befejeződtek, és elmúltak az árvízveszélyek, kezdett csökkenni Nepomuki Szent János kultusza. A nép magához közelállónak érezte a szentet, ez az elnevezésben is megnyilvánult: Jánosnak, Jánoskának, Tápén pajkosságból neszepuszi Jánosnak hívták.

34 A szőregi, ószentiváni öregek Ganétaposó Szent János vagy Ganétaposó János néven is emlegették, mert a 19. században az ő neve napja körül taposták a ganét tőzeggé.

35 Általánosnak mondható, amit a földeáki História domus jegyzett föl a Száraz-ér parton felállított szoborról: Nepomuki Szent János ünnepének előestéjén és nyolcada alatt munkanap, esti órákban processzió volt a szoborhoz és ott litánia. A makói Szent János kápolnában a fölszentelés napján misét mondtak, vigíliáján, valamint egész oktavájában litániát tartottak.

36 Szegeden a fuvarosok védőszentjükhöz így daloltak: Kis szekeres, nagy szekeres, Ifj. Lele József 1998. 91-95. Ifj.Lele József 1998. 95. Bálint Sándor 1980. 277. Lakatos Pál-Orbán Imre 1995. 88. 239