A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Tóth Ferenc: Nepomuki Szent János kultusza Csongrád megyében

Kis szekeres, nagy szekeres, Mindég a kocsmára keres. Még ű a kocsmába tanyáz, Ökreire Szent János vigyáz. A szobrot a 19. század hatvanas éveiben fölújították, ugyanis az egész Szegedet pusztító jégeső Felsővárost megkímélte, és ezt János közbenjárásának tulajdonították. Ezt rendszeresen fölvirágozták és a szív alakú lámpával kivilágították. Az is megesett, hogy a koplalósba szerelmes lány a Szent szobrát borító virágfűzérből vitt haza bájolás végett.

37 Bálint Sándor írta: Tápén és Dorozsmán az ünnep előestéjén a hívek Szent Jánost járták, azaz körmenetben megkoszorúzták szobrát. A Szeged környéki búcsúsok, amikor a hídon, kompon mentek, az ő litániáját mondták.

38 A tápéi szentről azt tartották: „Ha möghalli az éjféli misére hívó első harangszót, akkor lëmén a Tiszára. Iszik belüle, azt akkor visszamén a helyire". Szentmihályteleken nagyon szép hagyomány volt, hogy Szent Jánost a legények és a lakodalmasok neve napján muzsikaszóval fölköszöntötték, hasonlóképpen az arra járó lakodalmasok is, de máskor is muzsikáltak tiszteletére.

40 A szegedi Bitó János halász életrajzában elmondja: halbicskáját „az öreg Sziráki készítette remekbe, 16 pengő forintért. Az egyik oldalára rá volt vésve Nepomuki Szent János, a vizek védőszentje, a másik oldalon egy ponty és az én monogramom. Statner vésnök véste rá 4 forintért. Ettől a bicskától meg nem váltam volna a világért, ha útra keltem, mert föl volt szentelve. A felsővárosi plébános úr, Orbán Jácint szentelte föl és úgy ragaszkodtam ehhez a bicskámhoz, mint valami talizmánhoz. Ha baj fenyegetett, csak a zsebembe nyúltam, megmarkoltam és mindjárt éreztem, hogy könnyebb a lelkem, velem van az én védőszentem a bicskára vésve."

41 A némaság és a hírvivés egyaránt jellemzője a hagyománynak. Amikor 1719ben fölnyitották a sírját, a legenda szerint a Szent nyelve sértetlen maradt. A nyelve jelképpé vált, mert ez a nyelv hallgatni tudott. A legenda szerint vízbe fulladása után, a vértanú megdicsőült. Ahogy felmerült a habokból, ragyogó fény övezte, és a nép hírül vitte az eseményt. Ennek a momentumnak az emlékére Apátfalván a Szent János szoborhoz hírharangot állítottak. A halált a harangozó a hírharanggal adta hírül. Ha férfi vagy fiú volt a halott, három rövidet, egy hosszút; nő vagy lány elhunytakor két rövid, egy hosszú volt a jelzés.

42 Csanádpalotán két harangot áldottak meg a szent nevével. Ezek is hírharangok voltak. Csongrád megyében a bánságiakhoz képest megkésve bontakozott ki kultusza, de az 1770-es évektől oly nagy tisztelet övezte, mintha magyar szent lett volna. A Tisza, Maros, Kurca, Száraz-ér árvizeivel gyakran meglátogatta a megye területét, 37 Bálint Sándor 1980. 276. 1998. 2. 403. 38 Bálint Sándor 1938. 247. 39 Ifj.Lele József 1998. 95. 40 Bálint Sándor 1980. 276. Juhász Antal 2000. 587. 41 Bálint Sándor 1980. 275. 1998. 2. 410-411. 42 Tóth Ferenc 2000/g. 81. 240