A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Tóth Ferenc: Nepomuki Szent János kultusza Csongrád megyében

A 18. században — a Mária-tisztelet további virágzása mellett — bontakozott ki Nepomuki Szent János tisztelete. Emlékhelyei főleg folyóvizek, hidak, utak mentén jöttek létre. Nepomuki Szent János a csehek nemzeti szentje. IV. Vencel cseh király ledérségéről volt ismert. A bajor származású királyné sokat szenvedett kicsapongó férje mellett. A romlott lelkű király azt kezdte hinni, hogy felesége megcsalja. Magához rendelte a királyné gyóntatóját, Nepomuki Jánost és előbb ígéretekkel, majd fenyegetésekkel arra akarta rávenni, hogy árulja el feleségének gyónási titkát. Tömlöcbe csukatta, de ő hajthatatlan maradt. A király a gyóntatótitkot őrző papot 1383. május 16án Prága egyik hídjáról a Moldva folyóba dobatta. Ő lett a gyónási titok vértanúja. Attribútuma, vagyis a tárgy, amellyel ábrázolják, a kereszt. Hazánkban a vízen járók, az utazók patrónusa. „Nepomuki Szent János tiszteletét — írja Bálint Sándor - a 17. század folyamán, a csehországi vallásháborúk elmúltával jezsuiták készítik elő. János alakjában egyrészt a papság misztériumát, a gyónás szentségét akarták megdicsőíteni, másrészt szintén egy másik János, Húsz nevével jelzett eretnek hagyományokat ellensúlyozni, népies jellegű jámborságban feloldani, és a csehek, de egyáltalán az egész Habsburg-birodalom népeinek tradíció-tiszteletét és ezzel együtt dinasztikus hűségét építeni. A kultuszt tehát a jezsuiták a barokk pasztoráció páratlan szemléletességével és lélektani eszközeivel terjesztik. A [Jézus] Társaság feloszlatása után, a jozefinista racionalizmus lelkipásztori hűvösségében aláhanyatlik ugyan, de a népi jámborságban talán csak Szent Anna tiszteletéhez fogható utóvirágzását éli meg." Csanád egyházmegyében több templomnak volt a védőszentje: Bakóvár, Csákóvá, Csanádpalota, Csősztelek, Károlyfalva, Körösbökény, Kisteremia, Lippa, Nagybecskerek, Nagykárolyfalva, Öthalom, Párdány, Perjámos, Szörénybúzás, Temesvár, Teremi, Tiszafa, Torontál-torda, Világos templomának. Oly nagy kultusza volt a Bánságban, hogy Juhász Kálmán, az egyházmegye monográfusa Bánság védőszentjeként tartotta számon. Tanulmányt is írt: Der heilige Johannes Nepomuk als Schutzpatron des Banates címmel.

3 Ez pedig Ternes megye nagyszámú német telepeseivel és az ottani jezsuita befolyással függ össze. Hazánkban 1724-ben Temesváron alakult meg János tiszteletére az első jámbor társaság. Csanádpalotát különleges hely illeti meg a Szent kultusza tekintetében, mert ott nemcsak a templom védőszentje volt, de egy kápolnáé is, sőt a templom négy harangjából kettőt a patrónus tiszteletére áldottak meg, a kápolna elbontása után szobrát is felállították. A palotai plébániát 1768. május l-jén alapították, még ugyanebben az évben helyezték el a templom alapkövét. Öt év alatt készült el, Pétsi István pécskai plébános szentelte fel Nepomuki Szent János tiszteletére a patrónus neve napján, 1773. május 16-án. Az egy évvel korábban épült makói katolikus templommal igen sok hasonlóság fedezhető fel. Valószínű, hogy mindkettőt ugyanaz a személy tervezte. A főhomlokzat összhatása, de a részletek is sok egyezést mutatnak: a csigavonalas oromfal, szoborfülkék, az ajtó melletti függőleges falsávok, a lizénák kettőzése, az erőteljes öv3 Idézi Bálint Sándor 1998. 2. 604. 233