A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Tóth Ferenc: Nepomuki Szent János kultusza Csongrád megyében

párkány, a torony sarokkiképzése. A csanádpalotai templom máig szerkezeti átalakítást nem igényelt, de berendezése egyre gyarapodott. Az általános gyakorlat az volt, hogy a templom főoltárképén a védőszentet ábrázolták. Nem így Csanádpalotán, ahol 1850-ig Szent Kereszt Felmagasztalásának képe függött. Ezt akkor az egyik mellékoltárra tették, és onnan Nepomuki Szent János átfestett szobrát állították a főoltárra. A hívek bizonyára úgy érezték, hogy főoltárra nem szobor, inkább nagyobb méretű festmény illik. Megbízták Szikora György makói festőt, képírót az új főoltárkép megfestésére, és ő a makói oltárkép méretében, sőt kompozíciós fölépítésében alkotta meg a főoltárt máig ékesítő reprezentatív képet. Felhők közt lebegve helyezte el Nepomuki Szent János alakját, amellyel a megdicsőülését fejezte ki, lent pedig egy női és férfi alakot ábrázolt. Mivel gróf galánthai Fekete György országbíróban a község jótevőjét tisztelték, a térdeplő alak Fekete grófot, az imádkozó nő a feleségét örökítette meg. Egyébként mindkettőjüket a templom kriptájában temették el. De mit lehet tudni a főoltárkép alkotójáról? Kassai Vidor 19. századi komikus színész így emlékezett meg mesteréről: „Volt ekkor Makón egy öreg piktor: Szikora György, eredeti furcsa ember. Egerből származott, kilépett minorita, tehát tanult ember. Festeni még atyjától tanult, aki egri piktor volt."

4 Szikora György festett szobákat, templomokat, templomzászlókat, képeket és az aranyozáshoz is értett; olyan közepes templomfestő volt, akinek mindent kellett tudnia, hogy ilyen kis helyen megéljen. A művész név nem illette meg éppen, de többecske volt valamivel a mesterembereknél, hiszen tanult ember volt. Makón a püspöki rezidenciának — Szirbik Miklós szavaival — ékesen kifestett termei az ő ízlését dicsérték. 1837-ben az új megyeháza festésén is közreműködött. Táblaképeket is alkotott. 1840-ben a kevermesi hívek rendelésére 14 stációs képet készített. Szeged nagy szülöttje, Kőszeghy László (1745—1828) csanádi megyés püspök arcképének megfestésével a város 1838-ban őt bízta meg.

5 Két olyan Csongrád megyei község templomának titulusa Nepomuki Szent János, amely 1993-ig a váci egyházmegyéhez tartozott. Az egyik Kiskundorozsma. Ennek régi, 1726-ban épült templomát három évvel a szentté avatás előtt áldották meg Nepomuki János emlékére; a másik Csanytelek, itt a régi és mai templomnak is ő a névadója. Csanádpalotán a templomi búcsút május 16-án tartották. A környező falvakhoz viszonyítva a búcsújárók száma nem közelítette meg Apátfalvát, de Földeákhoz hasonló nagyságrendben keresték föl a szomszédos falvakból. Egy-egy helységből az első világháború idején gyalogszerrel, énekelve 20-30 búcsújáró érkezett. Részt vettek a szentmisén, majd búcsúfiát vásároltak az árusoktól. Nem hiányzott a körhinta sem, amelyet bolondkocsinak neveztek. Ebédre a távolról érkező rokonokat, ismerősöket fogadták, délután búcsúi vigadalom és tánc követett. Ha a búcsú hétköznapra esett, munkaszüneti nap lett. Az 1913. évi sematizmus szerint Nepomuki Szent János a csanádi egyházme4 Kassai Vidor 1941. 65. 5 Tóth Ferenc 200(Vb 28-30. 6 Asztalos P. Kálmán 1973. 1-2. 234