A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Medgyesi Konstantin: „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül”. Adatok a Makó környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához

engedélye nincs, s arra használta ki a képviselőségét, hogy ne feszegessék ezt az ügyet." (Sz. János szerint S. János csak vádaskodik, mert kisebbrendűségi érzése van vele szemben.) M. József 1977-től dolgozott agronómusként a makói Rákóczi Szakszövetkezetben, 1980-ban elnökhelyettesnek választották. A rendszerváltás időszakában az Óceán Kft. alkalmazottjaként felvásárlással foglalkozik. 1991-ben S. Ferenccel együtt kezd magánvállalkozásba. Mint már szó volt róla az üzletfelek nem tudtak megfelelően kijönni egymással, így szakítás lett a vége. Ezután alapították meg M-ék a maguk kft-jét. M. József a cég pénzügyeit felügyeli, a kereskedést inkább felesége, M. Józsefné B. Andrea intézi. A férfi csendes, halkszavú ember, az asszony az, aki a külvilág számára megjeleníti a vállalkozást. Sokan nem kedvelik „Andreát" — mindenki csak így emlegeti M. Józsefhét, határozott, ellenfelei szerint arrogáns stílusáért. B. Andrea 1991-ig egy általános iskolában dolgozott mint tanár. Úgy került kapcsolatba a hagymakereskedelemmel, hogy férjének, aki akkor a Rákóczi Szövetkezet elnökhelyettese volt, kellett segítenie, ő tolmácskodott egy-egy tárgyalás alkalmával. S miután ezek a feladatok egyre gyakoribbakká váltak, csöppent bele a felvásárlásba és a kereskedelembe. M-ék vállalkozása szállítja a Magyarországról kimenő fokhagyma export 25 %át. 10 állandó alkalmazottjuk van. Már a cégnél dolgozik a legnagyobb fiú, András, aki a cég külső — a környező településeken lévő telepeinek felügyelője. J. Sándor (Makó-Szeged) az 1992-ben alapított Mezőker Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője. 1998 szeptemberében hozta létre a Mezőker, a makói Kossuth Tsz és a Pitvarosi Tsz a Makói Hagyma Kft-t. Ezzel párhuzamosan megvásárolták Makón a régi Zöldért-telepet. Itt történik a vöröshagyma feldolgozása, szárítása. A térségben termelt vöröshagyma 80%-át a Hagyma Kft. dolgozza fel. Az értékesítést a Mezőker végzi. Saját területen, 170 hektáron a kft. is termel vöröshagymát. Nem foglalkoznak viszont fokhagymával, mert „nem lehet belőle jól kijönni, nagyon drága." J. Sándor Szegeden az Élelmiszeripari Főiskolán végzett. 1982-ben került Makóra a szárítóüzem indításakor üzemvezetőnek. Később a Csongrád megyei Zöldért igazgatója. 1994-től a Mezőket Kft. ügyvezetője. D. Károly vállalkozóként a Hagyma Kft-nek dolgozik. Az ő feladata, hogy a telepen betárolt hagymát szárításra előfeldolgozzák. — A vöröshagyma esetében elkezdődik a munka júliusban és kisebb-rövidebb megszakításokkal addig tart, míg a hagyma el nem fogy. A szárító igényeinek megfelelő mennyiséget kell napra készen megtisztítani. Ezt annyi ember végzi, amennyi éppen szükséges. Alkalmanként 400-500 ember is dolgozik itt nekem naponta. Munkásai többnyire roma származásúak. Egyéni vállalkozóként foglalkoztatja a hagymapucolókat. — Nem dicsőség ezekkel az emberekkel együtt dolgozni... Nagyon nehéz velük, hiszen ez egy hulladék munkaerő, ami máshol már nem kell, máshol már nem jó. Ezek az emberek a társadalom legalsó rétegéhez tartoznak. Sokan közülük írástudatlanok. A hagymatisztítás az egy elég piszkos munka, nem is végzi el mindenki. Mindemellett nagyon ügyes kéz szükséges hozzá. Ezek az asszonyok, akik a pucolást végA B. Andreával készült beszélgetés szövegét a függelékben közlöm. 170