A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

Az anyakönyvekben fellelhető időbeli határok A házasságkötések idényhullámzása Ha napjaink házasságkötéseinek havi megoszlására gondolunk, anyakönyvek felhasználása nélkül is tudjuk, hogy a május—augusztus közötti időszak a legnépszerűbb. A múlt század gyakorlata azonban eltért ettől. A következőkben az anyakönyvek segítségével az 1853-1952 közötti négy periódus adatait mutatom be, melyet az alábbi táblázat is érzékletesen szemléltet. A házasságok havi megoszlása A táblázat adataiból kitűnik, hogy különösen a 19. században nagy ingadozások voltak az egyes hónapok között, melyek egyben azt is jelzik, hogy a házasságkötéseknek időbeli korlátai, határai is voltak. Ezek okai közül kettőt emelek ki: az egyházi előírások szabályozó szerepe az egyik, amely tiltotta a böjti napokon,

110 vagyis nagyböjt és advent idején kötendő házasságokat. A másik ok pedig az, hogy a falusi lakosság többsége az évszak változásait követő mezőgazdasági munkából élt, ami meghatározta az időbeosztásukat. A táblázatból három házasságkötési időszak bontakozik ki: farsangi, zöldfarsangi (húsvét és pünkösd között) és kisfarsangi (október-november). Ezek mind az egyházi, mind a gazdasági évnek házasságkötésre alkalmas időszakai, hiszen sem egyházi korlátozás, sem fontos mezőgazdasági munkák (pl. vetés, aratás, szüret) nem esnek ekkorra. Az anyakönyvekből kitűnt, hogy egy-egy periódus elején és végén kötötték a legtöbb házasságot, ezzel is élesebbé téve a határokat. Ennek oka egyrészt KakukM. 1983,58. 01853-1862 П1883-1892 G 1913-1922 01943-1952 117