A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján
románok, bolgárok), az azokban élő magyaroknak és németeknek szintén érdekükben állt a más falvakban, így Kübekházán élő azonos nemzetiségűekkel fenntartott házassági kapcsolat. A kübekháziak e korszakban 21 településen találtak párt maguknak. Ebből 9 település neve csak egy-egy esetben fordul elő (Deszk, Ferencszállás, Kiszombor, Magyar Czema—Magyarcsernye, Marienfeld-Nagyteremia, Mokrin, Nagyszentmiklós, Térvár, Újhely), ami azt jelzi, hogy a kapcsolat csak egy-egy családot érintett. A legszorosabb kapcsolat a következő településekkel alakult ki: Szőreg (7), Majdan (6), Pusztakeresztúr (6), Rabé (6), Kisbéb (5), Oroszlámos (5). A társközségeket térképre vetítve megállapítható, hogy azok összefüggésben állnak a közigazgatási (Torontál vármegye) és a természeti határokkal. Ez utóbbit nyugaton a Tisza, északon pedig a Maros képezi. Mivel az endogámia aránya az etnikum egyik meghatározó eleme 104 , a lokális exogámia és endogámia kapcsolatát megpróbáltam az etnikai oldal felől is megközelíteni, és szemléltetésképpen Kübekhaza társközségeit a térképen aszerint jelöltem, hogy a házasságokat magyar vagy német felek kötötték. A térkép segítségével láthatóvá vált, hogy a magyarok és a németek más-más társközségekkel tartottak fenn kapcsolatot. Az egyetlen közös falu a szomszédos Óbéba volt, ahol a lakosság többsége görög-keleti vallású román volt, s akik mellett kis számban magyarok és németek is éltek. A társközségek kiválasztásában szerepet játszott a távolság is. Mivel magyarok lakta községekből több helyezkedett el 10 km-es körzeten belül, a magyaroknak nagyobb lehetőségük volt a közelben párt találni. A németek által lakott falvak többsége ezzel szemben távolabb helyezkedett el, s ez lehetett az oka annak, hogy a magyarokkal szemben a kübekházi németek nagy része a falun belül választott párt magának. A fennmaradó 6 főből 2 szülőhelyéről, Nagyszentmiklósról és Marienfeldből hozott magának feleséget, ami arra mutat rá, hogy a szülőhelyükhöz való kötődés erősebbnek bizonyult még a lakóhelyükhöz való kötődésnél. (A magyarok körében is megfigyelhető egy ilyen tendencia: 1 esetben Kiszomborral, 3 esetben Pusztakeresztúrral, kettőben pedig Szőreggel). Másik két esetben — bár lakóhelyük más-más település volt — azonos helyen, Csanádon született mindkét fél, s így ezek is a szülőfaluhoz fűződő erős kapcsolatra vezethetők vissza. 106 Ha a fentiek alapján a nemzetiségek közötti határok figyelembevételével egységnek nem a falut, hanem a környező térséget vesszük, akkor e házasságok inkább endogámnak tekinthetők. Kübekhaza ugyanis olyan Torontál vármegyei településekkel alakított ki házassági kapcsolatot, melyek magyar lakosai a kübekháziakhoz hasonlóan a szögedi nemzet tagjai voltak, német lakosai pedig azonos telepítés révén kerültek a Bánságba. Az 51%-os lokális exogámiát gyengíti még Kübekházának a 2 filiájával való szoros házassági kapcsolata is. Kisbébával és Rabéval ugyanis 11 há104 Örsi J. 1983,31. 105 1890-ben a 3088 főből 1982 volt román, 813 magyar és 255 német. Jekelfalussy J (szerk.) 1892, 316. 106 Az egyik ilyen település, Újszentiván németsége szintén Őscsanádról jött ide a múlt század derekán. BálintS. 1976,247. 107 BálintS. 1976. 114
