A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

házasfelek múltja, társadalmi háttere következtében az etnikai határok már korábban feloldódtak. Mivel a többi házasság 1946 és 1952 között köttetett, ezeknél is megkérdőjelezhető az etnikai határok szerepe, hiszen tudjuk, hogy azoknak a többségét, akik németnek vallották magukat, kitelepítették. Aki valamilyen oknál fogva mégis Magyarországon maradt — és korábban nem asszimilálódott —, nem vállalhatta nyíltan származását. A meghurcoltatások miatt tehát megszűnt az éles különállás. Térbeli határok az anyakönyvek alapján: a lokális endogámia és exogámia Az anyakönyvek bejegyzései lehetőséget adtak a házasulandó felek származásának pontos meghatározására. Emellett arra is fény derült, hogy az országhatár megváltozása milyen hatást gyakorolt a település kapcsolatrendszerére. Vizsgálatom során Örsi Julianna meghatározását használtam a lokális exogámiáról és endogámiáról.

101 Az anyakönyvi bejegyzésekből kitűnt, hogy az exogám házasságok többségében a férfiak származnak más településről, s a nők a kübekházi születésűek.

1 A következőkben a négy periódus adatainak elemzését mutatom be. 1. 1853-ig, az első intervallum kezdetéig még csak 9 év telt el a község telepítésétől, ezért ekkor tiszta endogámiára — amikor a vőlegény és a menyasszony is helybeli születésű és helybeli lakóhelyű — nem volt példa. Azoknak a házasságkötéseknek az aránya, ahol a házasulandó felek helybeli lakosok voltak, de más településen születtek, elérte a 49%-ot. Ezek a házasságok tehát a lakóhelyi endogámia és születési exogámia csoportjába sorolhatók. Itt kell utalnom arra a tényre, amit már korábban említettem. A betelepülés a környező területekről történt, az első telepesek többnyire Torontál, illetve Csanád és Csongrád vármegyék közelebb eső településeiről jöttek. Ez egyrészt azt jelzi, hogy az újonnan létrejött település azonos nemzetiségű lakóit nem választotta el egymástól kulturális határ, s így nem okozott nehézséget az együttélés. Másrészt a lakosok megtarthatták a már meglevő kapcsolataikat, melyek elősegítették a környező települések lakosaival kialakított házasságok létrejöttét. Az exogám házasságok aránya 51% volt, aminek egyik oka abban rejlett, hogy a kis lélekszám miatt a párválasztási lehetőség korlátozott volt. 1857-ben ugyanis 1357 fő lakott Kübekházán °

3

, illetve a lakosság egyharmadát kitevő németek és a magyarok nem kötöttek egymással házasságot. Mivel a térség legtöbb falva szintén kis lélekszámú volt, illetve azokban is több etnikum élt egymás mellett (németek, szerbek, Lakóhely szerinti vagy tiszta exogámia az, amikor a két fél házasságkötésük előtt más — más településen él. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor ugyan a felek különböző településen születtek, de az egyik fél (vagy szülei) pl. munkavállalás céljából később elköltözött, s lakóhelyén választott párt magának. E házasságok tehát születés alapján exogámnak, de lakóhely szerint endogámnak tekinthetők. Örsi J. 1983,40-41. 102 Ez azt az egyházi előíráson alapuló szokást mutatja, miszerint a házasságot a lány lakóhelyén kellett megkötni. Huszár E. 1931, 270. 103 Blazovich L. (szerk.) 1995, 70. 113