A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

tó volt, aki a II. világháború után elüldözött németek és magyarok emlékére a templomban állított emlékmű fölszentelésén vett részt. A látogatásról szóló újságcikk kiemelte, hogy Habsburg Ottó "meggyőződése, hogy Magyarország az elsők között kerül be az Európai Unióba, »e békés nagyhatalom« keretei közé. — Az Unió bővítése után Kübekháza, tekintettel elhelyezkedésére, jelentős szerephez fog jutni — fejtette ki."

19 Ez is egy példa arra, hogy a periférián levő települések kihasználva ezt a különleges helyzetüket, miként kerülhetnek centrális helyre, régiókat összekötő szerepkörbe. Itt utalnék Hadas Miklós kutatására, aki egy tanulmányában a magyar— szlovák—ukrán hármashatár régióját összehasonlító szociológiai vizsgálat tárgyává tette, és a határok szerepét a lakosok életmódján keresztül mutatta be. A Magyarországon élők közül sokan jugóknak szólítják a Jugoszláviában élőket, bár van, aki tudja, hogy magyarok is élnek ott. Am számukra a politikai határok az elsődlegesek, s ha Franciaországban franciák, Németországban németek laknak, akkor szerintük Jugoszláviában ,jugók". Ezzel el is érkeztünk az etnikai határokhoz. Utz Jeggle Lucien Febvre-re hivatkozva így ír erről: „... a francia forradalom óta a lineáris frontière nem más, mint a föld felszínére vetített körvonala egy teljes mértékben öntudatos nemzetnek, amely tisztességét, méltóságát, minden erejét és hatalmát arra fordítja, hogy egy természetes módon homogén terület védelmét biztosítsa, tehát gyakorlatilag minden külső hatalmat megakadályozzon határai megsértésében."

21 A nemzeti alapon való megkülönböztetés azonban nem járhat sikerrel, amit jól mutatnak az országhatárokon kívül rekedt kisebbségek, és a fennmaradásukhoz fűződő konfliktusok. Máris láthatóvá válik, hogy a különböző határtípusok, jelen esetben a politikai és a nemzeti határok nem azonosak, nem fedik pontosan egymást, de az emberek tudatukban mégis egyetlen térképet készítenek ezekből, így próbálván meg kialakítani saját világukat. A határ szónak az anyakönyvekben is felbukkanó típusai a következők: területi, társadalmi, időbeli, etnikai és vallási. Ezeket a II. részben fogom ismertetni. E jelentések között az Összefüggést számomra az elválasztó funkció biztosítja. Ez természetesen többnyire nem jelenti a határok által elválasztott egységek közötti átjárhatatlanságot, de meglétük tény, s értelmezésükkel közelebb kerülhetünk a határokkal szabdalt világok megismeréséhez. Határokat húzni annyi, mint egy helyet kijelölni, láthatóvá tenni a különbségeket, s így rögzíteni azokat.

22 Az anyakönyvek felhasználásának kutatástörténete Az anyakönyvek vezetését 1563-ban a Tridenti Zsinaton írták elő a római katolikus egyházközségek számára. Az első magyarországi adat az 161 l-es nagyszombati zsinatról származik, de szélesebb körű elterjedése csak a 17. század második felében 19 F.Cs. 2000. III. 16.4. 20 Hadas M. 1994. 21 Jeggle, U. 1994, 9-10. 22 Jeggle, U. 1994,5. 103