A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)
Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján
bontakozott ki. 23 Az 1844-ben telepített Kübekházán 1853. november 11-től vezetik az anyakönyveket. Ezt megelőzően Kübekháza a szomszédos Óbébához tartozott. 24 Az anyakönyvnek mint történeti és néprajzi forrásnak az adja a jelentőségét, hogy a legtöbb településen ez az első rendszeres és hivatalos forrás, melynek segítségével a település egész életét lehet láttatni. 25 E források ugyanis az adóösszeírásokkal szemben nem alkalmaztak társadalmi határokat, vagyis többnyire minden lakos adatai szerepeltek bennük. Az anyakönyvek vizsgálata eleinte csak arra terjedt ki, hogy az évenkénti házasságkötések, születések és halálozások számának egybevetéséből a népesedési viszonyokra vonatkozó következtetéseket vontak le. Ezeket nem-nominatív, vagyis nemnevesített módszereknek nevezzük. 27 A kübekházi anyakönyvek ilyen típusú vizsgálatát már Juhász Kálmán elvégezte 28 , s így írt az anyakönyvekről: "Ezek nemcsak a családkutatáshoz nyújtanak anyagot, hanem különleges, fontos kútfői a népiség, népmozgalmak, betegségek, népi erkölcsök és szokások, művelődéstörténeti apróságok, társadalmi viszonyok, első sorban pedig a község történetének." Az anyakönyvek történeti demográfiai célú felhasználásával Dávid Zoltán több város (Hajdúdorog 30 , Sarkad 31 , Hajdúhadház 32 , Hajdúszoboszló 33 ) népesedéstörténetét vizsgálta. Hasonló vizsgálatot Kováts Zoltán végzett többek között Berettyóújfalu 34 , Debrecen 35 és Mátészalka 36 esetében. A nem-nominatív módszer mellett később az anyakönyvek feldolgozásának munkaigényesebb módja alakult ki: a családrekonstrukciós módszer. Ennek az a lényege, hogy az anyakönyvekből családonként gyűjtik ki az adatokat. 37 A felállított családsor révén teljes és hiteles folyamatot lehet bemutatni 3 , amivel a népesedési viszonyokban bekövetkező változások gyökerének megragadása válik lehetővé. 39 A néprajz szempontjából pedig az is előnye ennek a módszernek, hogy olyan messzire lehet visszamenni vele az időben, amire a ma élő leszármazottak nem is emlékeznek. Ezt a módszert Michel Fleury és Louis Henry dolgozták ki, 40 a módszer első magyarKováts Z. - Cs. Tóth P. 1962, 52. Juhász K. 1944,25-27. Szabói. 1977,65. Kováts Z. 1973,33. AndorkaR. 1988, 14. Juhász K. 1944,54. Juhász K. 1944, 27. Dávid Z. 1970,41-78. 31 Dávid Z. 1971,277-297. Dávid Z. 1972,73-111. Dávid Z. 1975,187-254. 34 Kováts Z. 1981,141-197. 35 Kováts Z. 1982,11. 15-69. 36 Kováts Z. 1992,243-274. "AndorkaR. 1988, 13. 38 Szabó 1.1977,67. 39 Kováts Z. - Cs. Tóth P. 1962,48. 40 Fleury, M. - Henry, L. 1965. 104