A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

anyakönyveket ugyanis ettől az évtől vezetnek a településen. Az anyakönyvek feldolgozásához 4 darab 10 éves periódust választottam, melyeken belül a Kübekházán kötött összes házasságkötést rögzítettem. E periódusok a következők: 1853-62, 188392, 1913-22, 1943-52. Azért e felosztás mellett döntöttem, mert egyrészt az így nyert adatokat reprezentatívnak tartom, másrészt pedig tartalmazzák azokat az időszakokat (pl. I. világháborút követő új határok, II. világháború utáni kitelepítések), amelyek kihatással lehettek a házasságkötések térbeli és etnikai határaira is. Az első két periódushoz az egyházi anyakönyveket, 1895-től, a polgári anyakönyvezés kezdetétől viszont az utóbbiakat használtam fel. A kvalitatív módszertől többek között azt reméltem, hogy segítsége révén nem kell megelégednem a viszonylag szűkszavú anyakönyvi forrásokkal, hanem egy család több generációjának történetén keresztül értelmezni is tudom a házasságkötés személyes motivációit és az azokat előidéző életstratégiákat, melyek a társadalmi határok megőrzésével vagy átlépésével a szintentartást vagy a felemelkedést szolgálták. A határ szó jelentése Kutatásom eredményeinek ismertetése előtt szükségesnek tartom a határ szó definiálását. Számomra e szó többértelműségére Ottlik Géza Iskola a határon

1 című regénye mutatott rá, de különböző jelentéseivel különféle helyzetekben magam is minden nap szembesülök, elég itt csak az újságokra, rádióra gondolni. Az utóbbi időben sokan és sokféleképpen próbálták meghatározni a határ szót. Jelen esetben csupán két, az anyakönyvi elemzéshez nélkülözhetetlen szempont alapján teszem: az egyik a határ kiterjedése, a másik a tárgyi és szimbolikus megjelenítése. Ahogyan azt a Magyar Értelmező Kéziszótár

2 első három pontja is sugallja, a határ valamilyen választóvonalként, végpontként fogható fel. Ennek értelmében a határok bináris struktúra

3 szerint különítik el a jelenségeket, melyek vagy az egyik vagy a másik oldalán helyezkedhetnek el a határnak. "... boundaries endowed with the capacity to divide people and whole populations into different geographical, political and economic spheres, boundaries with a power to impose difference"

4 Ám létezik a határoknak egy másfajta felfogása is, mely szerint a határ "köztes tér"

5

, átmeneti rész. Ezt a kettősséget az angol nyelv külön szavakkal jelzi: "While a boundary is a line, the border (or the borderland) should be understood as a zone."

6 Ezen a ponton szükséges megemlíteni, hogy határ alatt nem csupán az országokat elválasztó részt értem, hanem szimbolikus határokat is. Ennek bemutatására különösen alkalmas Victor Turner elmélete. Ő ugyanis Arnold Van Gennep álláspontjából 1 Ottlik G. 1983. 2 Juhász J. - Szőke I. - O. Nagy G. - Kovalovszky M. (szerk.) 1987, 523-524. 3 Stallybrass, P.-White, A. 1997,158. 4 Thomassen, В. 1996, 37. 5

Jeggle,U. 1994,7. 6 Thomassen, В. 1996,37. 100