A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 3. (Szeged, 2001)

Vass Erika: Társadalmi, térbeli és időbeli határok Kübekházán az 1850–1950-es évek házassági anyakönyvei alapján

indult ki, miszerint az egyes ember társadalomban betöltött státusának bármiféle változásához átmeneti rítusok (rites de passage) kapcsolódnak. Az átmeneti rítusok három szakasza közül a középső a liminális vagy határszakasz. Ennek megnevezése a latin "limen" ('küszöb') szóból származik, amely mutatja a valódi vagy szimbolikus küszöbök nagy fontosságát a rítusok középső szakaszában. A rítus résztvevője köztes állapotba kerül, olyan szimbolikus területen kel át, amelyben az egyénnek nincs teljes értékű státusa, az előbbivel már nem, az újjal pedig még nem rendelkezik. A liminális állapot feladata az egyén felkészítése a communitasból való részesedésre.

7 Az átmeneti rítusok feldolgozása túlnőtt volna az anyakönyvek elemzésén. Ám Bálint Sándor alábbi javaslata most is időszerű. О így írt a kübekházi gyűjtésekről: „Kálmány szőregi káplán korában alig végzett itt kutatásokat. Nyilván az újonnan települt, vegyesajkú falut még nem tartotta érettnek a gyűjtésre. Juhász Kálmán történeti műveiben csak rövid utalások találhatók a falu népéletére. A szakszerű néprajzi számbavétel, különösen a magyar — német kölcsönhatások felmérése még a jövő feladata."

8 Fontos iránya lehetne az elkövetkezendő kutatásnak a kulturális határok vizsgálata. Annak a kulturális készletnek ugyanis, ami bármely időben egy adott népességhez kapcsolódik, túlnyomó része megtalálható a népesség határain túl is.

9 Éppen ezért ilyen esetekben érdemes lemondani az éles kultúrhatárok kereséséről, s átmeneti sávokat, kontaktzónákat megragadni. Paládi-Kovács Attila felfogása szerint „a kontaktzóna két egymással határos nyelvterület, népterület vagy kulturális terület érintkező övezete, ahol a nyelvi, népi, kulturális kölcsönhatások különösen erősek."

10 A következőkben néhány példán keresztül szemléltetem a különböző határok összefonódását. A határ szóról először számomra a határon belüliek integritását védő és a határon kívüliekkel történő kicserélődést akadályozó

11 politikai határok jutnak eszembe: a térképek a vonalakkal, melyek földrajzilag egységes területeket — illetve azonos kultúrához tartozó embereket — is könnyűszerrel kettévágnak. Ám ha például Szabadkára utazunk, a térképen egy vékony vonallal jelölt határon akár több órát is várakozhatunk, és megtapasztalhatjuk a köztes térnek, jelen esetben a „senki földjének" rejtelmeit. A határok mellett tehát mindig vannak átjárási lehetőségek is (pl. határátkelőhelyek). Ez a köztes tér olyan átmeneti rész, amely a határok által jön létre, s egyidejűleg híd és lezárt tér.

12 A határ lényegét jól mutatja a küszöb is: elválaszt, de egyidejűleg összeköt. Olyan határ, ami a halottak számára is érvényes. A házközösségbe újonnan felvetteknek — vonatkozik ez a menyasszonyra is — vagy bekerülteknek szintén bizonyos küszöbbel kapcsolatos rítusokat kell végrehajtaniuk, hogy a ház mikrokozmoszát ne zavarják nagyon.

13 Bármennyire is aggasztja azonban az embereket a határok megléte, hiányuk is ellenszenvet vált ki, s a régi határok lebontásával egyidejűleg új határokat alakítanak 7 Turner, V. 1997, 674-676. 8 Bálint S. 1976, 191 9 Paládi-Kovács A. 1984, 61. Vilkuna, K. 1975, 753. 10 Paládi - Kovács A. 1984, 63. ,l

Jeggle,U. 1994,14. 12 Jeggle,U. 1994,7. 13

Jeggle,U. 1994,5. 101