A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Fodor Ferenc: A fa és az ember a Duna–Tisza közi homokhátságon

szezonnya. Vannak baltanyelek is készen. A nyélnekvalót csak vágni lőhet. Akinek több fája vót az mögtöhette, hogy hasította. A tökéletös vellanyél hasított. Az a fontos, hogy szálába hasaggyon, mert a fűrész azért csak kivöszi szálábú. Azt csak magának csinájja az embör. Azt mestörembör nem csinájja, me ha nem jó hasad sok lösz a hulladék, mög sokat is kő rajta dógozni. ...Nyárfábú horolónyelet, kapanyelet faragunk, mer'az könnyű. 22. kép. Rabi Tamás (A felvételt készítette Fodor Ferenc, Csólyospálos 1997.) Faragójancsin csinátam, ez régön vót majnem mindön házná. Hajtásbú az embör csak saját magának csinál nyelet. Kaszaülőt is csinátam, ezt legjobb valami tuskóbú faragni. Akácfatuskóbú nehéz, me ha nem szálába van akkó behasad. A diófa, almafa az nem hasad be, annak nincs olyan szála, mint az epör- mög az akácfának. Úgy faragom csak ezöket, me esztergám nincs. ...Kutyaszilfábú nem dogoztam, me az nagyon kemény fa. Kocsiagyakat csinátak belűle. ...Kócsó Marcivá sokat dogoztam, szánkótalpat csinátunk vele. Ű vizsgázott mestör vót, Kistelekön tanút Nagy Lajosná. Gyönge műhelye vót, jobban emönt valahova oszt ottan barkácsót, házhoz járt dógozni ételé mög italé. Nagyon jó keze vót, szép munkát csinát, ha mögcsináta. Nála tanút a Szekula Tóni is, annak is jó 69