A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)
Markos Gyöngyi: Tímármesterség Hódmezővásárhelyen
megyében kiadott árszabásban." Feltételezhető, hogy az első árszabás vagy mintaként került ide, vagy letelepült mesterek hozták magukkal. Ezek szerint a tímárok az alábbi árukat készítették és értékesítették: „Legh öregebb, és jobban el készített fontos Talp bőrnek párja ft kr adassék 15 Egy pár tehén bőrt, avagy három esztendős Tinó bőrnek párját, ki bocskornak való 8 50 Hal zsírral feketére készített, csézákra való Tehén, avagy három esztendős Tinó bőrnek párja 9 50 Egy pár feketén el készített, és Magyar csizmáknak való Tehén bőrnek párja 8 Ugyan Hal Zsírral el készített feketére festett két esztendős Tinó bőrnek párja 6 Ugyan azon képpen kikészített esztendős borjú bőrnek párja 2 75 Tíz bőrbül álló egy kötés festett Legh jobb borjú bőr fekete Czipellősnek való 10 Alább való Bőröknek olly formán mind az által el készített bőröknek kötése 7 75 Hogyha valaki pedighlen egy nagy ökör bőrt hal zsírral a Tímárral ki akarja készítettni, az ollyan bőrnek ki dolgozásáért, a vagy Tímárnak munkájáért fizetni tartozik 2 50 Ha bocskorra készíti az ollyan bőrnek párjátul jutalmasztatik a Tímár munkája 2 Egy pár tehén bőrnek munkájátul, ha hal Zsírral feketén emberül el készíti 2 75 Ha pedighlen hal Zsír nélkül készíti és feketére csak festi 2 Egy pár pithling Bőrnek munkájátul 1 75 Egy esztendős borjú bőrnek párja el készíttetéstül 1 25 Szopós borjú bőrnek párjátul - 75 Fontos Talpnak párja - 30 Egy pár bocskor - 25 Ebben a dokumentumban a bocskorkészítés még tímármunkaként van feltüntetve. Az 1803-as, s az azután következő árszabások 29 már nem tartalmaznak ilyen tételt, bizonyítva, hogy ekkor az már kizárólagosan a vargák munkája volt. Ugyanekkor a cserző magyar vargák készítménye volt a talpnak vagy bocskornak való ökörbőr, borjú-, ló-, tehén-, tinóbőr készítése feketén vagy fehéren, valamint lábbelik (saru, kapca, bocskor, bakancs) a fenti bőrökből. A német vargák készítették a tehénbőrből való, viasszal beeresztett sarut, a finomabb borjúbőrből ugyanígy készült „tiszt sarut", valamint fischlederhöX férfi cipőt, férfi papucsot. „Fischleder vagy kordoványból Asszony Tzipő, Fekete Bőrből Aszszonynak való paputs" stb. szerepel még a korai árszabásban. 30 28 Csongrád Megyei Levéltár, Szeged város tanácsának iratai: Piaci árszabások, IV. A. 1003/v. 29 Uo. 30 Uo. 43
