A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Markos Gyöngyi: Tímármesterség Hódmezővásárhelyen

Céhes emlékek A protokollumon s az ifjúság artikulusán kívül, a Tornyai János Múzeum tulajdonában van a tímár céh ládája (ltsz.: 73.47.1.), amely fényezett fa. Elején berakásos dísz: egymásra fektetett bőrök. Fedelén üveg alatt kézírásos felirat: „Mi magyar tímárok privilégiumot nyertünk: készíttettük ezen ládát Német Pál asztalos mester által az 1824. esztendőben." Az 1823-ból származó kerek réz pecsétnyomó felirata: „H. M. VÁSÁRHELYI M. TÍMÁR CÉH PECSÉTYE 1823". Mezőjében szerszámokat tartó két oroszlán látható. A néhány évvel később készült pecsét felirata: „H. M. VÁSÁRHELYI - M. TÍMÁR céh petsét 1832" (ltsz.: 73.47.3.). 1875-ből származik az ipartársulat pecsétje (ltsz.: 73.47.4.). A könyv alakú céhbehívó tábla (ltsz.: 73.47.5.) berakásos díszű. Bőrök és 1855. évszám van rajta. Érdekességként említem, hogy a hódmezővásárhelyi tímárok 1825-ben „tűzi eszközök"-et csináltattak, amelyet Hutiray András számtartó levele írt elő: „Annál fogva elhatároztatott, hogy a B. Czéh költségén N. S. Veres Sámuel Asztalos által tüzet oltó három vizi Puskák, és ahoz meg kívántató két vedres nagyságú három desák készíttessenek a Cé számára." (1825. május 15.) Ezek javítására 1832-ben került sor.

jl A mesterségek a céhrendszer bomlása után A hódmezővásárhelyi tímár céh - a többi céhhez hasonlóan - az 1860-as években magán viselte a céhrendszer válságának tüneteit. Formailag változatlanul működött a céh, tartalmilag viszont már nem tudta ellátni feladatát, s az új gazdálkodás felé tekintgettek. Forczek Zoltán a város e korszakát elemző tanulmányában épp a tímár céhet hozta fel példának az iparosság kettős arculatának bemutatásához/

2 Az 1872-es ipartörvény megszüntette a céhrendszert. A tímár céh - néhány héttel a megadott három hónapnál későbben - alakult át ipartársulattá: 1872. június 24-én. Asztalos Péter céhmester jelentette az átalakulást: hivatalosan beszüntették a céhkönyv vezetését, az ipartársulati alapszabály kidolgozására Asztalos Péter, Lázár Mihály és Franziszti Lajos kapott megbízást.

33 A 19. század végére, a 20. század elejére rohamosan csökkent a városban dolgozó tímárok száma. 1892-ben a mészárosokkal közösen alakítottak ipartársulatot.

,4 A hivatalos nyilvántartásban (iparlajstrom) 1874-1895 között két-három tímármester neve szerepel, ami persze nem jelenti azt, hogy ennyi mester dolgozott csak/

5 Hódmezővásárhelyen 1904-ben nagyszabású ipari és mezőgazdasági kiállítást rendeztek, amelynek célja elsősorban az iparosság számára megrendelések gyűjtése, szakelőadások tartása, a városi iparosság és vásárló közönség megmozgatása. A bemu32 Forczek, 1990.204. 33 Uo. ill. Prot. 34 A H.-M.- Vásárhelyi Tímár és mészáros ipartársulat alapszabályai, Hmvhely, 1892. TJM 73.47.8. 35 Csongrád megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fiók Levéltára, Iparlajstrom, IV.B. 1. 1874-88; 2. 18841895. 44