A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Bónis György és társai jogi népszokásgyűjtése Tápén (Forrásközlés) II.

369. 253. Ördög Antalné 53 éves, 6 lánc[?] Ha van több testvér egy családban, valameddig együtt vannak, de arra törekszenek, hogy szétmenjenek minél előbb. Igencsak egy testvér marad az öregekkel, rendesen a fiatalabb, az a divat. Azok közösen dolgoznak az öregekkel és nekik: „egy kicsit többet számítanak a birtokból." Ha egy kenyéren vannak, csak egy karra megy a munka. Anyám egyetlen lány volt, 22 évig volt az ipjánál, aztán mégis elváltak. Egy asztalnál ettek, egybe ment a keresetük. Mostanában már szoktak egy-két hold föld jövedelmet a fiataloknak adni, ahogy megegyeznek. Mi is a fiammal, menyemmel egy kenyéren vagyunk, nincs senkinek külön jövedelme. Ha a munka nincs megosztva, az főz, aki ráér. A férfiak közül csak a fiatalok mennek jobban dolgozni, az öreg inkább otthon a jószággal törődik. Én magam most a konyhában alszom, a fiatalok meg idebent. A gyerekek a szüleikkel hálnak. A faluban a butábbjainak van sok gyereke, az okosabbaknak kevesebb. 370. 166. özv. Bodó Jánosné 65 éves [1/2 hold] A fiatalok soha nem kaptak földet az öregektől, mert nem is igen volt. Ezért vagy együtt maradtak velük, ha volt annyi föld, hogy bírja az új családot is, vagy ha nem is költöztek külön, de nem dolgoztak a gazdaságban. Ilyenkor a fiatalember elment dolgozni napszámba vagy részibe kukoricát kapálni. Kapott 10-12 mázsa búzát, pár mázsa árpát, málét, és ebből éltek. Az asszony meg főzött otthon, és szőtte a gyékényt. Ha napszámba ment az embere, akkor soha nem ment dolgozni az asszony a mezőre, csak ha a saját vagy bérelt földjükön dolgoztak. A háznál mindig kell maradjon valaki. Ha a szülőknél laktak, sokszor a fiatal asszony is elment markot szedni, mert a napa otthon maradt a kemence mellett. 370. 167. özv. Bodó Jánosné 65 éves [1/2 hold] Nyáron az asszony segít a földeken az embernek markot szedni, ilyenkor nem mennek haza délben, csak este, és valaki a családból kiviszi nekik az ételt a mezőre. Ha már sok a család, és más fehérnép nincs a háznál, inkább már a családok mennek a mezőre az asszony otthon marad. A fiatalasszony, míg az öregeknél laknak, minden gazdasági munkába[n] segít az embernek, mert az öregasszony otthon van és mindent ellát a ház körül. Télen az ember az erdőre megy míg fiatal, rőzsét vág az öregek mellett, aztán már maga vállalja el a munkát. Az asszony otthon szövi a gyékényt és a családokkal törődik. 206