A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

Mindszentről még Szőke János dudás ismert, az alább következő Szőke Lajos rokona.

64 Szőke Lajos szegvári dudás volt. 1895-ben született, apja Szőke Gyula, ragadványneve Pisze. Mai rokonsága semmit sem tud Szőke Lajos gyermekkoráról, sem arról, miként kezdődött dudálása. 1917-18 körül nősült, felesége Varga Rozália lett. Akkoriban már bizonyosan dudált, mint arról megbízható emlékezés szól. „Szőke dudás 75 krajcárér' kimuzsikált egy lakodalmat ...A királyság alatt... " A Tanácsköztársaság honvédő harcaiban vöröskatonaként küzdött, ezért később a szegedi Csillag-börtönben raboskodott. Élete során napszámos, részesarató, vályogvető, birkanyíró és mindenféle alkalmi munka elvállalója volt, amellett dudálni járt. A szokásos alkalmak, azaz névnap, házibál, lakodalmak mellett „heti napszámra" is magával vitte hangszerét, „minden este kiültünk a barakk elé, ott muzsikált. Weiss Manfréd uradalmán. Derekegyháza. " Utalásokból elősejlik, hogy nemcsak bérmunkásként, hanem dudásként is bejárta az egész környéket. Általában egyedül zenélt, olykor „Vida Gyurka" tekerőssel. Az 1930-as évek végén egy ló levetette magáról és annyira megütötte a fejét, hogy „abba zavarodott meg." 1940 tavaszán még dudált egy tanyai lakodalomban. Valamivel később felerősödött a betegsége s végleg befejezte zenészi pályafutását. 1944-ben halt meg. Dudafeje a szegvári helytörténeti gyűjteményben van.

65 Halál Antal (1881-1938) szintén szegvári dudás volt. Cseléd, napszámos, uradalmi csikós. Egyik nővére Fábiánsebestyénben, másik Felgyőn lakott, alkalmanként talán őket is mulattatta dudájával. Betegsége miatt, élete utolsó éveiben egyáltalán nem játszott már.

66 Derekegyházán nem tudták pontosan, volt-e helyi dudás vagy sem. „Lehetett, mikor az én apám meg anyám járt a bálba. A tekerő meg bőrduda együtt jártak. " „ Kigyöttek azok Szegvárrul is. Hozták a dudát, meg a klánétot. " Egy 1940-es újságcikk is azt írja, „Szegváron van még egy ember, az sokszor kijár az urakhoz muzsikálni Derekegyházára."

67 Nagymágocson bizonyos Juhász János neve bukkant föl, azonkívül az árpádhalmi részre vonatkozóan annyit tudunk, hogy 1920 körül egy cirkusz megjelenése idején egy bőrdudás is előkerült valahonnan.

68 Szentesről és térségéből számos dudást emlegettek névvel vagy anélkül a századfordulótól hozzávetőleg az 1940-es évekig. Borza dudás, Túrák János, Kis Szegi, aki 1900 körül még számos házszentelésen vett részt, Borbély Imre, Erdei Imre, Kiss Sándor - amennyire tudjuk, mindnyájan a legszegényebb paraszti rétegekből valók.

69 64 Mindszentre vonatkozó szegvári gyűjtésem, 1990. július. Vö.: Hankóczi Gy. 1992. 346. old. és 17. jegyzet; Szakái A. 1993. 159. 65 Szegvárra vonatkozó nagymágocsi gyűjtésem, 1982. március; szegvári gyűjtésem, 1990. július - idézetek e kettőből. Vö.: Szakái A. 1993. 159.; lelt. száma 73.174.1. 66 Szegvári gyűjtésem, 1991. június. Vö.: Szakái A. 1991. 3. 67 Derekegyházi gyűjtésem, 1990. július; Derzsi Kovács J. 1940. 16. 68 Nagymágocsi gyűjtéseim 1982 márciusából és 1990 júliusából. 69 Vö.: Derzsi Kovács J. 1940. 16.; Manga J. 1965. 63.; Manga J. 1968. 149.; szentesi gyűjtéseim, 1982. március-április, 1991. június; Szakái A. 1991. 3. 180