A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

A Kecskeméttől délre eső tanyavilágban 1925-26 táján Matkópusztán/Fülöpkében a fiatalság hívott dudást - „vidéki embör vót" - az összejöveteléhez. Ugyanaz a személy egy más alkalommal is megjelent ott, neve nem maradt fönn. 1929-30 táján Jakabszállás határában Péter-Pál napon szerepelt egy „bőrmuzsikás". A mai Ballószög környékén, a „Kismatkói útba'" is láttak egy bőrdudást 1930 körül, lakodalomban. Azon kívül a „Budai útba'", ami már az északi tanyavilág Kecskeméthez képest, egy fiatalember kezében. Az időpont ismeretlen.

56 A Néprajzi Múzeum is őriz egy kecskeméti dudát.

57 Most a Tisza túlpartjáról sorjázunk dudásokat. Földeákon Dombi Lajos „suszterforma ember", mezőgazdasági bérmunkás volt a dudás. Kisebb lakodalmakban is muzsikált, vasárnaponként, meg ha jókedve volt, az utcán is. Egyik falubelije szerint 1876 körül született és 1930-40 között halt meg. A duda földeáki elnevezése a nuna, illetve suszterkedő foglalkozása után Nunás Dombi Lajos, Suszter Dombi Lajos néven is ismerték.

58 Mezőhegyesen az 1920-as évek elején mezőkövesdi summások József keresztnevü dudása muzsikálgatott szombat esténként, vasárnap délutánonként a többieknek.

59 „Tótkomlósra még a századforduló táján is Szarvasról járt egy dudás." Ma már épphogy dereng a hangszer emléke.

60 Hódmezővásárhelyen 1900 körül, az akkori Jókai utca végén lakott egy földműves dudás, akinek közreműködésével névnapokon mulattak, házaknál. 1940-ben a Pusztai rét nevű határrészben „cuháréban" szólt a duda.

61 Mindszenten a múlt század végén, századunk elején Vak Kálmán bördudás lehetett a legismertebb falusi zenész, aki olykor Borka János klarinétossal és Tóth Urbán tekerőssel is összeállt. A szegényparaszti rétegek képviselői voltak, utóbbi kettő kubikos. A dudás családi neve feledésbe merült, a Vak ragadványnevet testi tulajdonsága után kapta.

62 Mindszent és Mártély között, az elegei határrészben lakott Borsi Lajos. 1852-ben született mindszenti kubikos családban. Elegei tanyáját hat hold földdel, házasságakor szerezte. A dudálást nagybátyjától, Borsi Gergely mindszenti napszámostól tanulta. A dudálásból élt - „ez az összes mindszenti tanyák között járt. Mer' gyomorbajos volt, oszt nem bírt dógozni, meg munkát vállalni. " Más emlékezés szerint Borsi Lajos a mindszenti Szegfű, meg a mártélyi Hegedűs csárdában is sokat muzsikált. Bár Borsi dudás általánosan elismert személy volt Mindszenten és környékén, öregkorára megkopott a népszerűsége: „egy helyen döglött tyúkot kapott, hogy ne menjen hozzájuk. " 1934-ben halt meg.

63 56 Matkópusztai és ballószőgi, valamint Jakabszállásra vonatkozó törökfái gyűjtéseim, 1980. július; vö.: Szakái A. 1993. 161. 57 NM ltsz. 130.621. - minden közelebbi információ nélkül. 58 Földeáki gyűjtésem, 1982. március; vö.: Rácz S. 1984. 34. és 1982. 53.; Szakái A. 1993. 162. 59 Hankóczi Gy. 1988. 705., 708. 60 Manga J. 1965. 62.; Manga J. 1968. 148.; tótkomlósi gyűjtésem, 1990. július. 61 Hódmezővásárhelyi gyűjtésem, 1982. március; vásárhelyre vonatkozó gádorosi gyűjtésem, 1990. július. 62 Mindszenti gyűjtésem, 1982. április. 63 Felletár B. 1988. 8.; első idézet: mindszenti gyűjtésem,, 1982. április; Péczely A. 1967. 2.; második idézet: Szűcs Judit mindszenti gyűjtése, 1987. november. Segítségéért itt mondok köszönetet. Vö.: Szakái A. 1993. 159. Dudafeje NM-ban: 60.121.20. 179