A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

Családjában „anyai ágon való öregapja", Klinkó István dudás, tamburás ember volt, aki másoknak fizetségért, meg otthon jókedvéből is szívesen muzsikált. Csóti Gyapjas Antal kicsi gyerekkorában, jószágőrzés közben készítette első játékhangszereit, kukoricaszár hegedűt, nádfurulyát. Kórószárból meg céklafejből barkácsolt játékszerével már „öregapja" bőrdudálását utánozta. Később két citerát (az ő szavai szerint tamburái) készített. Egyet 14 éves korában, egy másikat 1935-ben. Első és egyetlen dudáját Csipak András kóborló dudás hangszerének megfigyelése után, Katona Mátyás környékbeli bőrdudás segítségével alkotta 1926-ban. Mindkét hangszerét használta mulatságokban. „Amikor ráunt a tamburára ... elővette a dudáját, majd megint visszacserélte. " Az 1920-as években 10-20 pengőt keresett egy-egy alkalommal, az 1950-es években 2-300 forintot. 1957-ben dudált utoljára lakodalomban.

20 2. kép. Csóti Gyapjas Antal rúzsai dudás 1968-ban. Juhász Antal felvétele. A Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye, F 15424. Rakonczai J. 1969. 2., 4-7., 9-13., 14., 17., idézet a 28. oldalról. Vö.. Paksa K. 1969. 135., Paksa K. 1980. 589. 172