A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Hankóczi Gyula: XX. századi dudások Csongrád megyében és szomszédságában

Dávid Nacsa Péter azonos nevű fia tekerőlanton játszott, úgyhogy apa és fia együtt is muzsikált dudán és tekerőn. Arról is van feljegyzés, hogy a dudást és tekerőst a szegedi tanyákról vagy Szentes környékéről hozták. Az 1910-es években a fiatalok már lemondtak a dudásról, de azért még 1924-ben is kocsmai zenészként szerepelt („Elhívták,-hogy fogyjon a bor.") s 1932 körül húshagyókor egy házibálban is dudás muzsikált. Utoljára - állítólag - egy szegedi dudás fújta, búcsún.

13 Algyőn a múlt század '90-es éveiben a Tiszántúlról jött vándor dudások tűntek föl. Egy-egy sarkon megálltak, dudáltak, 2-3 krajcárt kaptak, s ha jónak látták, továbbálltak. A helyi dudást Török Mihálynak hívták. „ Utóda nincs. Már akkor is idős ember volt, mikor én ismertem. Egy szőke ember volt. Földműves, napszámosságból élt. " Algyőn is, a szomszédos Sándorfalván is lakodalomban, névnapon muzsikált, meg újévet köszönteni járt. Az 1920-as években még fújtatgatta kutyafejes bőrdudáját, s megérte a '30-as évek elejét is.

14 Forráskúti vélemény szerint „az 1900-as évek elején távoli vidékről jöttek tekerőlanttal és bőrdudával zenét szolgáltatni, ami nagy újság volt. " Bordányban „ '30 tájba' még dudált egy ember búcsúkor. ... Küldtek ki a templombul, oszt a piacon mán mindenki ropta. Nem is hallatszott. " (Ti. mit játszott a dudás.)

16 Üllésen Pesti Mihály muzsikálásának emléke maradt fenn. Lány- és férfifejes dudáját 1944-ig működtette.

17 Pusztamérges falujának és tanyavilágának (...) Pista bácsi nevű bőrdudása a feleségéveljárt a tanyák között. A szomszédos, bár nem közeli Kisszállásra is átgyalogoltak. „ Még tán úgy suszterolt is, de evvel kéregettek. " Adatközlőnk szerint ott laktak Mérgesben, hozzávetőleg 1924-ig.

18 Egy öttömösi dudás 1904-5 körüli, a zákányszéki tanyavilágban való szereplését így idézte föl egyik rokona: „Az apám testvérének volt dudája. Az öccse volt neki, Farkas Ferenc. Földműves volt, kinn lakott Öttömösön. Elment azzal a dudával még lakodalomba is, osztán fújta, míg meg nem szakadt. Még az én nővérem is, mikor férjhez ment, ajánlkozott, hogy ne fogadjon zenészt, majd ő elvégzi azt. Nem hoz ajándékot, mert majd dudál. Berúgott, oszt a nógatásra így válaszolt, hogy »Ha akarok dudálok, ha akarok, nem.«"

19 Csóti Gyapjas Antal a rúzsai tanyavilágban született 1900-ban, 11 gyermekes, kicsiny földű családban. Ott is élt Rúzsán szegényparasztként, később tsz-tagként, fúrófaragó, barkácsoló emberként, dudásként és tamburásként, tanyai muzsikusként. 13 Tápéi gyűjtésem 1982 júliusában. Minden idézet abból. Vö.: Lele J. 1982. 4.; Bálint S. 1968. 81. és Juhász A. (szerk.) 1971. 592., 603., 673. 14 Algyői gyűjtésem, 1982. július; 1901-es és 1903-as születésű adatközlők. 15 Kérdőlapos gyűjtés a tekerő elterjedtségéhez 1979-ben. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének Adattára (DENIA) 2523/4. 16 Bordányra vonatkozó kiskundorozsmai gyűjtésem 1982. július. 17 Szakái A. 1993. 160., 162. 18 Pusztamérgesre vonatkozó szegedi gyűjtésem, 1982. július. 19 Zákányszéki gyűjtésem, 1982. július. 171