A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Grynaeus Tamás: „Lappongva gyógyítgató paraszt orvosok” Szeged környékén a századfordulótól napjainkig

hiedelmek párhuzamait eddig hajdúnánási,

61 magyarlapádi,

62 magyarói,

63 gyimesközéploki és lészpedi,

64 valamint hadikfalvi

65 közlésekben találtam meg. Elképzelhető bibliai gyökere is. A megváltó-gyógyító Jézusról szóló prófécia (Ézsaiás 53, 4), ill. evangéliumi tudósítás (Máté 8, 17): „magára vette betegségeinket és hordozta erőtlenségünket" - alapján. Feltűnő - még magyarázatra, ill. megerősítésre vár - az asszonyok (nők) magas számaránya a gyógyítók között (nő:férfi = 3: l).

66 Jobban kellene figyelnünk a gyógyító (látó) tudomány öröklődésére is. Vidács Mihály szőregi halottlátó említette annakidején, hogy a halottlátó tudományt mindig ellenkező neműnek kell örökölnie: csépai ember -» lelei asszony -» szőregi ember. Családban, generációnként más-más neműre öröklődő gyógyító tudományt említ Apátfalváról Polner Zoltán.

67 Ferenczi Imre szajáni gyűjtésében találunk hasonló adatot: (a gyógyítás tudományát) „ inkább férfi vöhesse át nőtül, nő vöhesse át férfitul. Akkor használ. "

68 Másik szajáni adata szerint viszont asszonytól asszony vette át a pokolkeletről, nyilallásról való imádságot.

69 A különböző nemű gyógyítók előbb említett aránya arra mutat, hogy a fentebbi törvényszerűség nem minden esetben érvényesül, vagy párhuzamosan más ,,szabály"(ok) is hat(nak).

70 Ugyanígy számba lehetne venni a gyógyítóknál jóval nagyobb számú (?!) boszorkányokat, rontókat is (a határ ezúttal sem éles, vö. pl. alább a veszettorvosokról mondottakkal!). Evans-Pritchard, Wittkover és Weidman, valamint Zempléni András munkái óta nem látjuk őket olyan egyértelműen gonosznak, mint a boszorkánypörök idején. Az árnyaltabb képben helyet kap a közösség életében és működésében betöltött pozitív szerepük is. A hiedelem napjainkban is észlelhető hatásosságát csak három adalékkal szeretném jellemezni. A tápéi falumonográfia (1971) számára írt tanulmányomban megpróbálkoztam a boszorkányok és rontók (a pontosság és megbízhatóság kedvéért, ahol lehetett név szerinti) számbavételével. Szerencsémre egyik - tápai származású - lektorom időben 61 Az ólomöntést és imádságát elvégezve „ekkor magára veszi a ráolvasó a bajt, hogy éjszaka sem tud aludni tőle." In: Szendrey Á.: A magyar néphit boszorkánya. Bp.,1986. 294. 62 Gazda J. 1980. 218. Fordítottja: ha a beteg nem fizet a gyógyítónak, arra száll betegsége - csak ezért kell fizetnie. 63 Zsigmond E. 1995. 56.: (súlyos, haldokló beteg) „Rá tíz napra hívat engem, hogy vegyem el a fájdalmát s feküdjek helyébe." 64 „Amikor a ráolvasó felszabadítja a beteget a fájdalomtól, betegségtől...bajából maga is részesül valamiképpen, szíve megfájdul, könnyezni, ásítozni kényszerül"; „én ezt onnan bojgatom az olvasásval, reám száll. Én es résztesülök belőle" (Gyimesközéplok); „mikor vetnek vizet, ásítódznak: né, hogy ásítok, mén reám immá a betegség." (Lészped).Kallós Z. 1966. 144. 65 Erdélyi Zs. i.m. 113. 66 Erre utal Süli is, Kisteleken csak asszony gyógyítókat talált (i.m. 447^48.). 67 Polner Z. 1985.286. 68 Ferenczi I. 1973. 286. 69 Ferenczi I. 1973. 293. 70 Ilyen pl.: a Szent Antal tüze gyógyítása csak férfi (Antal!) családtagra öröklődhet. Diószegi V. írta le a Somogy megyei töröcskei öntőasszony tudományának öröklődését anyáról leányára, majd unokahúgára (1978. 32.). Brassó környéki erdélyi szászoknál a ráolvasó tudományt halála előtt nő férfinak, ill. férfi nőnek kellett átadja, különben elvész a ráolvasás ereje (Erhard, A. 1974. 181.). Hajósi (Bács m.) magyar adat szerint a gyógyító tudomány családban hagyományozódásának föltétele, hogy generációnként a nemnek is változni kell: férfinak nőre, nőnek férfira kell hagyni tudományát. Számon tartanak egy gyógyító asszonyt, akinek csak lánya volt, ezért annak gyöngébb lett a tudománya (Grynaeus T. 1974. 234.). 148