A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Grynaeus Tamás: „Lappongva gyógyítgató paraszt orvosok” Szeged környékén a századfordulótól napjainkig

figyelmeztetett, hogy az említettekből néhányan még életben vannak, s ebből így nagy botrány és harag lesz. Megfogadtam tanácsát...

71 A szegedi bíróság 1954-ben sándorfalvi boszorkánypört kezdett tárgyalni. Ez a klasszikus boszorkányperektől csak abban tért el, hogy a boszorkánysággal vádolt asszony fogta perbe becsületsértés miatt azokat, akik bizony látták, hogy különböző állatok alakját ölti s elmondták, hogy rontani tud, tehenek tejét elveszi... A bíró ügyességének köszönhetően ítéletre nem került sor: a sértett és a vádlottak kibékültek.

72 A majdnem tragikusan végződött 1968-as ásotthalmi „boszorkányügy" szerencsétlen sajtó és televízióbeli tálalásából közismert.

73 Külön kell még röviden szólnunk a specialistákról. Vidékünkön - mint az országban sok más helyen is - a Szent Antal tüzét kizárólag Antal nevű férfiak gyógyították még a közelmúltban is, rácsiholással, imádsággal. 4 Erre szegedi,

75 szatymazi és deszki,

76 sándorfalvi,

77 kisteleki,

78 valamint saját gyűjtéseimből szőregi, domaszéki, kiskundorozsmai és átokházi adataim vannak.

79 Veszett jószágot, veszettséget megkapott embert gyógyító-rontó (veszettséget okozni is tudó!) tudósember tulajdonságaival felruházott, ún. veszettorvosok

80 a külterjes állattenyésztés idején és területein jutottak jelentős szerephez, a szomszédos etnikumokban is ismert ez a gyógyító típus.

81 A gyógynövénygyűjtők és árusok dorozsmai „rendjét" a hagyományok, a község lakosainak gazdasági helyzete és a városi piacok közelsége hívták életre és tartották fenn.

82 A vidék híres halottlátóin: a csépai embörön, a lelei asszonyon és a közelmúltban elhunyt szőregi halottlátón kívül

83 még másokról is említi a hagyomány, hogy olykor tőlük is tudakoztak az elhunytak felől, így Engi Tüdő Vincéről,

84 a fehértói tudós emberről, Dóczi Istvánról,

85 az algyevi Bartuk Ágnesről

86 és a domaszéki Császár Pútyi Erzsébetről is.

87 Legtöbbjüket gyógyítóként is számon tarja a hagyomány: a halottlátó és a gyógyító funkciója tehát nem határolódik el élesen. 71 Az említés • megidézés! Ez a számbavétel fő akadálya, emiatt nem lehet a különböző elbeszélők boszorkányait azonosítani. 72 GrynaeusT. 1974. 73 Az ásotthalmi boszorkányügy a Népszabadság 1968. okt. 8.-i számában és a televízió műsorában is szerepelt, mindkét helyen igen szerencsétlen beállításban. 74 GrynaeusT. 1985. 75 Móra: Daru utcától a Móra Ferenc utcáig, Bp. é.n. I. 238.; Berde K. 1940. 221. 76 Bálint S.1977. I. 442. és A szögedi nemzet. III. 179. 77 [id.Juhász A.] 1978.369. 78 Süli É. 1976. 456. 79 Kéziratban lévő gyűjtések. 80 Tömörkény I. 1904. és 1909.; Bálint S. A szögedi nemzet. III. 184-185.; Polner Z. 1984. 81 Grynaeus T. 1963. 363., 424. (Orosháza); Bálint S. In: [Nagy Gyula]: Parasztélet a vásárhelyi pusztán. Békéscsaba, 1975. 444. 82 Grynaeus T. 1964. Itt most nem az általános népi növényismeretről (Kovács J., Györffy I.) beszélek, hanem a specialistákról. 83 Grynaeus T. I960.; Bálint S. A szögedi nemzet. III. 1978.; Czövek J. 1987.; Barna G. 1982. 84 GrynaeusT. 1972. 167. 85 GrynaeusT. 1956. 86 PoInerZ. 1984.20. 87 GrynaeusT. 1994. 33. 149