A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographicae 2. (Szeged, 1998)

Grynaeus Tamás: „Lappongva gyógyítgató paraszt orvosok” Szeged környékén a századfordulótól napjainkig

Szentgálon" a vizsgált időszakban hány és milyen gyógyító élt-dolgozott. Ezt követően még Vésztő (13 fő),

24 Orosháza és környéke (17 fő),

25 Tápé

26 és a volt Hadikfalva

27 gyógyítóiról van tudósításunk. Tánczos Vilmos könyvében sok szó esik a Gyimesek gyógyítóiról,

28 Tankó Gyula 1996-ban megjelent monográfiájában pedig ezt olvashatjuk: „Régebb meg vót minden patakon uján mindenttudó öregasszony, aki ráolvasott a betegségre s az megjavult. így gyógyították: az igízetet, a hályogot, a rontást, torokgyéket, árpát, kelést, kégyómarást vagy akármilyen betegséget. Ma ezek má kimentek...".

29 Nem túl távoli külföldi példa E. Rudolph műve az Ausztria - Bajor erdő - Svájc Dél-Tirol határos területén élő gyógyítókról. Elméleti alapvetést-összegzést Schroder munkájában (1988) találhatunk. A szegedi nagytáj legjobb ismerője, Bálint Sándor összefoglaló munkájában példaképpen - mindössze három gyógyítót említ, a kérdés behatóbb vizsgálatát rám testálva.

30 Ennek a megbízatásnak szeretnék most - részben - eleget tenni. I. A szegedi néprajzi müvekből több, a múlt század második felében - a századforduló táján élt neves gyógyítóról van tudomásunk. így a részben szerbek, részben a szegedi dohánykertészek leszármazottai által lakott Cérnabara (Feketetó, Temes m.) szerb (rác) gyógyító-jósló asszonya - a cémabarai asszonyáról (tudását a hagyomány szerint egy helybéli magyar asszonyra hagyta, aki később elköltözött a községből);

jl a szentesi Veszett Nagy Sándor (1841-1913)

32 messze földön ismert és igénybe vett veszettorvosról, vagy a tájegységünkön már kívül élt, de avval igen szoros kapcsolatban volt csépai tudós emberről (Mészáros Mihály, ?, 1844—1913)

33 szóló tudósítások mellett Kálmány Lajos és Kovács János

34 a szegedi nagytáj számos községében igen sok értékes gyógyító hagyományt és gyógyeljárást is följegyeztek. Ezekből azonban többnyire nem derül ki, hogy ki volt a gyógyító, mikor munkálkodott és kb. milyen körre terjedt ki gyógyító tevékenysége. magyar román ossz. Kidé 21 10 31 Csomafája 5 11 16 Borsa 3 8 11 Bádok 1 több 1 +? összesen 58 + ? 23 Vajkai A. 1987. A gyógyítók с fejezet (129-131.): 14 fő (11 nő, 3 férfi ?). 24 Grynaeus T. EA P 96/1954. (kézirat). 25 Grynaeus T. 1963. 362., 368-369.: 10 ember- és 7 állatgyógyító. 26 Grynaeus T. 1971. 29 gyógyító. 27 Grynaeus T. 1991. 19 gyógyító. 28 Tánczos V. 1995. 278-279. és passim. 29 Tankó Gy. 1996.87. 30 Bálint S. A szögedi nemzet III. 156. 31 Ld. a 11. jegyzetben. 32 Tömörkény I. 1904. és 1909.; Polner Z. 1984. 9., 28. skk. 33 Ld. 10. jegyzetben. 14 Kovács J. 380. 35 A Szeged népe III. 153/26. sz. szőregi, uo. 29. sz. egyházaskéri támadásról, ill. sünről való adatánál ez sejthető. Kovács J. i.m. 398. beszél a szegedi Dóka családban hagyományos gyógyító tevékenységről. 139